A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők
Fotó: Helikon
Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, ahol a Salamon Ernő Gimnáziumban tartják csütörtöktől szombatig a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.
2023. április 13., 18:042023. április 13., 18:04
2023. április 13., 18:172023. április 13., 18:17
A lapot Demeter Zsuzsa, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Papp Attila Zsolt mutatja be szombaton a tantárgyversenyen résztvevőknek, a szerkesztőséggel Vermesser Levente beszélget és ekkor osztja ki a szerkesztőség a Helikon-különdíjat.
Bemutatják a helyszínen a tavaly létrehozott Bálint Tibor-pannókat, ezen kívül tematikus sorozatot állított össze a Helikon: közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumukból közölnek válogatást, érintőképernyős multimédiás anyagokat is ismertetnek.
Demeter Zsuzsa irodalomtörténészt, a Helikon szerkesztőjét arról kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy ellátogatnak személyesen az irodalmi tantárgyverseny országos szakaszára.
– mondta el Demeter Zsuzsa. Hozzátette, az Utunk archívumában az 1989-es évfolyam dolgozatai megmaradtak, s elég közülük néhány nevet mondani, ha már a hozadékokról van szó: Tompa Andrea, Szilágyi-Palkó Csaba, Orbán János Dénes, s a sor még folytatható.
Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba
Fotó: Helikon
„Az ország legjobbjai gyűlnek össze most Gyergyószentmiklóson, akiknek jó része, ha a korábbi gyakorlatot nézzük, az irodalom vonzáskörzetében marad. Ha rövidebb távon szemlélem, akkor pár év múlva jó eséllyel a Helikon műhelyrovatában, a Pavilon 420-ban debütálnak majd, mint sokan a mai középnemzedékből is a Pavilon előzménylapjában, a Serény Múmiában kezdték irodalmi pályájukat. Úgyhogy örülök, hogy néhány évtized szünet után újra megmutathatjuk magunkat, a lapot az irodalomszerető diákoknak, még ha nemzedékváltás is történt a Helikonnál, remélve, hogy a tantárgyverseny lejártával megkeresnek bennünket szépirodalmi írásaikkal” – emelte ki a szerkesztő.
Nemzedéki szakadékok és az átjárás lehetőségei
Demeter Zsuzsát arról is kérdeztük, mik a leglényegesebb feltételei annak, hogy egy irodalmi lap szerkesztői valóban közelíthessék a kortárs irodalmat a legfiatalabb, középiskolás nemzedékhez „Ez igen jó kérdés, nem biztos, hogy tudom a pontos választ. Mert hiába történt nemzedékváltás a lapnál, a mai tizenévesek s köztünk jóval nagyobb szakadék van, mint köztünk s a minket a laphoz csábító Szilágyi Istvánék között.
egyáltalán, hogy mi van a fejükben, hogyan tájékozódnak, szereznek információkat” – fejtette ki Demeter Zsuzsa. Hozzátette, mindkét fél részéről nagyfokú nyitottságra van szükség, kíváncsiságra, az előítéleteink zsákutcába vezetnek.
A Helikonhoz egyébként jó pár éve érkeznek szakmai gyakorlatra egyetemi hallgatók: bölcsészek, újságírók, teatrológusok. „A velük való műhelymunka jó tanulóiskola mindkét fél számára, ők betekintést nyerhetnek a lapszerkesztés fortélyaiba, mi elleshetjük, hogyan működnek, mire rezonálnak. A még fiatalabbakhoz kevesebb átjárásunk van, vagy mondjuk úgy, Kolozsvár-centrikusabb ez az átjárás: bár az elmúlt egy évben voltunk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban is rendhagyó irodalomórát-lapszámbemutatót tartani, ezek hozadéka nehezebben mérhető” – mondta a szerkesztő.
A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás
Fotó: Helikon
Úgy fogalmazott, annak viszont nagyon örül, hogy a kolozsvári zeneiskolával évek óta kialakult valamiféle együttműködés, évi két-három alkalommal tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol a lap szerkesztőin kívül mindig van egy-egy meghívottjuk is: legutóbb például Vida Gábort faggatták Mikesről, Lövétei Lázár Lászlót Petőfiről és Aranyról – aztán azt vették észre, hogy ezek a középiskolás fiúk-lányok elkezdtek megjelenni a Helikon által szervezett eseményeken.
ezt kellene – és ezt tervezzük az idén – kibővíteni, még több középiskolába eljutni. S lényegében ezért a személyes találkozásért vállaltuk az országos tantárgyversenyen való részvételt is” – fejtette ki a Helikon szerkesztője.
Írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány
A Helikon mindig is hivatásának érezte, hogy a legifjabbakat is bevonja irodalmi bűvkörébe. Föltettük a kérdést, hogy a jelenlegi szerkesztők ezt miként, milyen módszerekkel, rendezvényekkel teszik. „Mondjuk úgy, hogy a fentebb említett személyes találkozások, lapszámbemutatók mellett – ami, valljuk be, igencsak időigényes, hiszen lejártak azok az idők, amikor – mint ami az Utunk idejében bevett gyakorlat volt – a teljes szerkesztőség országjáró turnéra indult Erdély-szerte, akár hetekre is. Mindenféle formában próbálkozunk. Kísérletezünk, ha úgy tetszik, hiszen alapvető sajtóműfajok kérdőjeleződnek meg nap mint nap” – mondta el Demeter Zsuzsa.
Ezelőtt 15 évvel, amikor a laphoz került, még nagyjából ez volt az irodalmi szerkesztő munkája. De a legfiatalabbakat ma már nem lehet a nyomtatott lapon keresztül elérni. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben a lap struktúrája is megváltozott, szellősebb lett, több képanyaggal jelenik meg. De szükséges a jól működő honlap, a különböző multimédiás anyagok, azaz az irodalom valamiféle médiumváltása ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a legifjabbak a szövegekhez. Demeter Zsuzsa emlékeztetett,
A különböző közösségi felületeken való állandó jelenlét is szükséges, hiszen alapvetően onnan kattintanak az anyagaikra, kevés az olyan tudatos fiatal olvasó, aki a Helikon honlapján tájékozódna.
A szerkesztő úgy fogalmazott, hogy talán mindez hókuszpókusz, mert hát a lényeg az írott szövegen lenne, de mint minden sajtótermék, a szépirodalmi lapok is ki vannak téve a digitális világ diktálta változásoknak, s minden törekvésük ellenére is mindig két lépéssel le vannak maradva.
Gyergyóban sem csak lapszámbemutatóval készülnek, viszik a multimédiás anyagaikat, amelyeket egy érintőképernyőn tetszés szerint kiválaszthatnak, megnézhetnek a résztvevők, illetve készítettek egy kisebb kiállítást is az Utunk nemrég előkerült fotóarchívumából, mely a tantárgyverseny egész ideje alatt megtekinthető lesz. „De ha arra gondolok, hogy a Helikon tavalyelőtt meghirdetett Amit nem lát a webkamera című tehetségkutató pályázatára több mint négyszáz pályamű érkezett, nem lehetünk borúlátók: írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány, csak az utat kell megtalálni hozzájuk” – emelte ki Demeter Zsuzsa.
Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének.
Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!