Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők •  Fotó: Helikon

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők

Fotó: Helikon

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, ahol a Salamon Ernő Gimnáziumban tartják csütörtöktől szombatig a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.

Kiss Judit

2023. április 13., 18:042023. április 13., 18:04

2023. április 13., 18:172023. április 13., 18:17

A lapot Demeter Zsuzsa, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Papp Attila Zsolt mutatja be szombaton a tantárgyversenyen résztvevőknek, a szerkesztőséggel Vermesser Levente beszélget és ekkor osztja ki a szerkesztőség a Helikon-különdíjat.

A szerkesztőségnek nem titkolt célja, hogy a tantárgyverseny keretében is közelítsék az ifjú nemzedéket a (kortárs) irodalomhoz.

Bemutatják a helyszínen a tavaly létrehozott Bálint Tibor-pannókat, ezen kívül tematikus sorozatot állított össze a Helikon: közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumukból közölnek válogatást, érintőképernyős multimédiás anyagokat is ismertetnek.

Sokan maradnak a diákok közül az irodalom vonzáskörében

Demeter Zsuzsa irodalomtörténészt, a Helikon szerkesztőjét arról kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy ellátogatnak személyesen az irodalmi tantárgyverseny országos szakaszára.

Idézet
Nagyon sok hozadéka lehet, nem véletlen, hogy az Utunk idejében, illetve a Helikon első éveiben is bevett gyakorlat volt részt venni ezeken a tantárgyversenyeken – legutóbb, talán 1996-ban a Helikon alapító főszerkesztője, Szilágyi István vett részt rajta – majd a díjnyertes dolgozatokból szemelvényeket közölni”

– mondta el Demeter Zsuzsa. Hozzátette, az Utunk archívumában az 1989-es évfolyam dolgozatai megmaradtak, s elég közülük néhány nevet mondani, ha már a hozadékokról van szó: Tompa Andrea, Szilágyi-Palkó Csaba, Orbán János Dénes, s a sor még folytatható.

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba •  Fotó: Helikon Galéria

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba

Fotó: Helikon

„Az ország legjobbjai gyűlnek össze most Gyergyószentmiklóson, akiknek jó része, ha a korábbi gyakorlatot nézzük, az irodalom vonzáskörzetében marad. Ha rövidebb távon szemlélem, akkor pár év múlva jó eséllyel a Helikon műhelyrovatában, a Pavilon 420-ban debütálnak majd, mint sokan a mai középnemzedékből is a Pavilon előzménylapjában, a Serény Múmiában kezdték irodalmi pályájukat. Úgyhogy örülök, hogy néhány évtized szünet után újra megmutathatjuk magunkat, a lapot az irodalomszerető diákoknak, még ha nemzedékváltás is történt a Helikonnál, remélve, hogy a tantárgyverseny lejártával megkeresnek bennünket szépirodalmi írásaikkal” – emelte ki a szerkesztő.

Nemzedéki szakadékok és az átjárás lehetőségei

Demeter Zsuzsát arról is kérdeztük, mik a leglényegesebb feltételei annak, hogy egy irodalmi lap szerkesztői valóban közelíthessék a kortárs irodalmat a legfiatalabb, középiskolás nemzedékhez „Ez igen jó kérdés, nem biztos, hogy tudom a pontos választ. Mert hiába történt nemzedékváltás a lapnál, a mai tizenévesek s köztünk jóval nagyobb szakadék van, mint köztünk s a minket a laphoz csábító Szilágyi Istvánék között.

Idézet
S itt nem a nemzedéki szakadékokra gondolok elsősorban, bár kétségtelenül az is akadály, hanem hogy mi hozzájuk képest digitálisan analfabéták vagyunk: jóval nehezebben tájékozódunk az ő világukban, nehezebben értjük, hogyan gondolkodnak, mi érdekli őket,

egyáltalán, hogy mi van a fejükben, hogyan tájékozódnak, szereznek információkat” – fejtette ki Demeter Zsuzsa. Hozzátette, mindkét fél részéről nagyfokú nyitottságra van szükség, kíváncsiságra, az előítéleteink zsákutcába vezetnek.

A Helikonhoz egyébként jó pár éve érkeznek szakmai gyakorlatra egyetemi hallgatók: bölcsészek, újságírók, teatrológusok. „A velük való műhelymunka jó tanulóiskola mindkét fél számára, ők betekintést nyerhetnek a lapszerkesztés fortélyaiba, mi elleshetjük, hogyan működnek, mire rezonálnak. A még fiatalabbakhoz kevesebb átjárásunk van, vagy mondjuk úgy, Kolozsvár-centrikusabb ez az átjárás: bár az elmúlt egy évben voltunk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban is rendhagyó irodalomórát-lapszámbemutatót tartani, ezek hozadéka nehezebben mérhető” – mondta a szerkesztő.

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás •  Fotó: Helikon Galéria

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás

Fotó: Helikon

Úgy fogalmazott, annak viszont nagyon örül, hogy a kolozsvári zeneiskolával évek óta kialakult valamiféle együttműködés, évi két-három alkalommal tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol a lap szerkesztőin kívül mindig van egy-egy meghívottjuk is: legutóbb például Vida Gábort faggatták Mikesről, Lövétei Lázár Lászlót Petőfiről és Aranyról – aztán azt vették észre, hogy ezek a középiskolás fiúk-lányok elkezdtek megjelenni a Helikon által szervezett eseményeken.

Idézet
Néhányuk már törzsvendégnek számít, kérdeznek, érdeklődnek, elkísérnek az est utáni beszélgetésekre, s lassan-lassan az írásaikat is elküldték a lapnak. Úgy tűnik tehát, a személyes találkozás-beszélgetés jó útnak bizonyul,

ezt kellene – és ezt tervezzük az idén – kibővíteni, még több középiskolába eljutni. S lényegében ezért a személyes találkozásért vállaltuk az országos tantárgyversenyen való részvételt is” – fejtette ki a Helikon szerkesztője.

Írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány

A Helikon mindig is hivatásának érezte, hogy a legifjabbakat is bevonja irodalmi bűvkörébe. Föltettük a kérdést, hogy a jelenlegi szerkesztők ezt miként, milyen módszerekkel, rendezvényekkel teszik. „Mondjuk úgy, hogy a fentebb említett személyes találkozások, lapszámbemutatók mellett – ami, valljuk be, igencsak időigényes, hiszen lejártak azok az idők, amikor – mint ami az Utunk idejében bevett gyakorlat volt – a teljes szerkesztőség országjáró turnéra indult Erdély-szerte, akár hetekre is. Mindenféle formában próbálkozunk. Kísérletezünk, ha úgy tetszik, hiszen alapvető sajtóműfajok kérdőjeleződnek meg nap mint nap” – mondta el Demeter Zsuzsa.

Rámutatott, ma egy irodalmi szerkesztő munkája, tetszik vagy sem, nem korlátozódhat arra, hogy szöveggel tölti meg a lapszám adott oldalait.

Ezelőtt 15 évvel, amikor a laphoz került, még nagyjából ez volt az irodalmi szerkesztő munkája. De a legfiatalabbakat ma már nem lehet a nyomtatott lapon keresztül elérni. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben a lap struktúrája is megváltozott, szellősebb lett, több képanyaggal jelenik meg. De szükséges a jól működő honlap, a különböző multimédiás anyagok, azaz az irodalom valamiféle médiumváltása ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a legifjabbak a szövegekhez. Demeter Zsuzsa emlékeztetett,

régebb szedőre volt szüksége a Helikonnak, hogy a gépírásos szövegeket újraszedje, begépelje, ma Photoshoppal, Corellel s egyéb ilyen „úri huncutsággal” kell tudnia bánni, s nem árt, ha a marketinghez is konyít egy kicsit.

A különböző közösségi felületeken való állandó jelenlét is szükséges, hiszen alapvetően onnan kattintanak az anyagaikra, kevés az olyan tudatos fiatal olvasó, aki a Helikon honlapján tájékozódna.

A szerkesztő úgy fogalmazott, hogy talán mindez hókuszpókusz, mert hát a lényeg az írott szövegen lenne, de mint minden sajtótermék, a szépirodalmi lapok is ki vannak téve a digitális világ diktálta változásoknak, s minden törekvésük ellenére is mindig két lépéssel le vannak maradva.

Gyergyóban sem csak lapszámbemutatóval készülnek, viszik a multimédiás anyagaikat, amelyeket egy érintőképernyőn tetszés szerint kiválaszthatnak, megnézhetnek a résztvevők, illetve készítettek egy kisebb kiállítást is az Utunk nemrég előkerült fotóarchívumából, mely a tantárgyverseny egész ideje alatt megtekinthető lesz. „De ha arra gondolok, hogy a Helikon tavalyelőtt meghirdetett Amit nem lát a webkamera című tehetségkutató pályázatára több mint négyszáz pályamű érkezett, nem lehetünk borúlátók: írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány, csak az utat kell megtalálni hozzájuk” – emelte ki Demeter Zsuzsa.

korábban írtuk

Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron
Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron

Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének.

korábban írtuk

Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat
Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat

Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán
2025. május 15., csütörtök

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten

Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten
2025. május 14., szerda

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása

A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása
2025. május 13., kedd

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása

Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
2025. május 12., hétfő

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban
2025. május 12., hétfő

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon

Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon
2025. május 11., vasárnap

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok

Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok