Márton Evelin író, szerkesztő faggatta a beszélgetésen Száraz Miklós Györgyöt
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének, idén Száraz Miklós György kapta, akinek számos írása látott napvilágot a folyóirat hasábjain.
2022. november 18., 21:512022. november 18., 21:51
2022. november 18., 21:522022. november 18., 21:52
A díjátadón, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusának dísztermében tartottak, Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus, a Helikon főszerkesztő-helyettese mondott laudációt, a résztvevőket Sándor Tamás konzul köszöntötte, majd Márton Evelin író, szerkesztő beszélgetett a szerzővel. Demeter Zsuzsa kiemelte többek közt a díjazott Lovak a ködben című regényét, a 2021-ben megjelent, Székelyek – Történelemről és hagyományról szóló kötetét, valamint a kétrészes, Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. században című írását, amely a Helikon hasábjain látott napvilágot.
– emelte ki Demeter Zsuzsa. A Márton Evelin által vezetett, jó hangulatú, sokszor nagy derültséget keltő beszélgetésen kirajzolódott Száraz Miklós György írói és emberi arcéle, a szerző beszélt életpályájáról, gyermek- és fiatalkoráról, családjáról, pályaválasztásáról, és arról is, hogy kavicsokat, régi edényeket, bokályokat is gyűjt – textíliát azonban nem.
Mint kifejtette, gyerekkorától régész szeretett volna lenni, ő maga szerette volna megtalálni Attila király és Árpád vezér sírját is, de a filmrendezéssel is kacérkodott, és csak 39 éves korában kezdett el írni. Egyébként az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, néhány félév régészetet is hallgatott.
– idézte Márton Evelin Száraz Miklós György mondatát az Író és feladat a 21. században című szövegből, a mondat pedig így folytatódik: „Másodszor meg azért, mert Bibó Istvánnal értek egyet, aki szerint a kíméletlenül pontosan felmért határok, valamint a realitásokon belül elérhető maximális lehetőségek az egyetlen utunk”. Márton Evelin úgy fogalmazott, a frissen díjazott író műveivel találkozni olyan, mint Aladdin lámpásának megdörzsölése: nem tudni, mivel találja magát szemben az olvasó.
Száraz Miklós Györgynek Demeter Zsuzsa, a Helikon főszerkesztő-helyettese adta át az elismerést
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy bár Budapesten született 1958-ban és ott is nőtt fel, mivel édesanyja a fővároshoz közeli Törökbálinton dolgozott orvosként, a hatalmas park közepén található kastélyt – ahol a tüdőkórház működött – és környékét tekintette otthonának, és a falusi környezetben érezte jól magát, ahol annak idején még lovaskocsik közlekedtek.
Az Andalúziai kutyák című, tárcanovellákat felsorakoztató kötetből felolvasta Babus néném című írását, amely nagynénjének frappánsan, választékosan és láttató erővel megírt leveleit idézi fel. „Ez a szöveg olykor sokkal jobb, mint amilyent mi, írók írunk” – jellemezte Babus nénje szövegét.
Szó esett arról is, hogy a Székelyek című kötet szerzőjének milyen a viszonya a székely tájnyelv szavaival. Száraz Miklós György elmesélte, nagyon sok székelyes fordulatot szeret, és amikor könyvei megjelenése előtt a korrektorok ki akarják javítani, akkor nem engedi: ilyen például a „megkötte magát”, amit „megkötötte magát”-ra akartak javítani. Nagy derültséget keltett a közönség körében, amikor a szerző felolvasta zárásként Macskajaj című írását, szintén az Andalúziai kutyák című kötetből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!