Mattis János műveiből nyílt retrospektív kiállítás szerdán este a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
2013. május 23., 17:162013. május 23., 17:16
A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Művészeti Központ (EMüK) által szervezett tárlaton jelen volt Mattis-Teutsch Waldemar a művész fia, a vendégeket Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte, a tárlatot Vargha Mihály, a múzeum igazgatója nyitotta meg és Bartha Zonga muzeológus méltatta. A grafikus és festő Mattis János (1913–1988), a híres képzőművész dinasztia középső tagja szorosan kötődik Sepsiszentgyörgyhöz, hiszen a második világháború után egészen 1972-ig a Székely Nemzeti Múzeumban dolgozott restaurátorként. Szerepet vállalt a háborúban szétszóródott képzőművészeti gyűjtemény újjászervezésében, és adományainak köszönhető, hogy ma a múzeum birtokában van, édesapja a világhírű festő és szobrász Mattis-Teutsch János legtöbb munkája. A Lábas Házban bemutatott munkák végigkövetik a Budapesten, Bécsben, Bukarestben tanult, a nagybányai művésztelep harmadik generációjához szorosan kötődő Mattis János művészi fejlődését, az apai befolyástól való elszakadását és egyéni stílusának megtalálását.
Vargha Mihály a megnyitón elmondta, az Erdélyi Művészeti Központ egyik vállalása, hogy felderítsen minden kultúrtörténeti és nemcsak kultúrtörténeti vonatkozást, amely ezt a művészdinasztiát Erdélyhez köti, hiszen alkotásaikkal becsatolták Sepsiszentgyörgyöt az európai kultúra körforgásába. Vargha Mihály elmondta, a múzeum gyűjteményében kilencven Mattis-Teutsch János alkotás található, a „középső” Mattis festményei jól példázzák, hogy a „nagy fa, vagyis édesapja árnyékában” milyen szép életmű született. A dinasztia harmadik tagja, a kiállítás létrejöttét támogató Mattis-Teutsch Waldemar önálló kiállítására is sor kerül majd Sepsiszentgyörgyön. Bartha Zonga muzeológus úgy fogalmazott, Mattis János az ember és természet közötti mágikus kapcsolatot dolgozta fel, életművében jól érzékelhetően változik „a színek muzsikája és a fehér csendje”.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
szóljon hozzá!