Mattis János műveiből nyílt retrospektív kiállítás szerdán este a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
2013. május 23., 17:162013. május 23., 17:16
A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Művészeti Központ (EMüK) által szervezett tárlaton jelen volt Mattis-Teutsch Waldemar a művész fia, a vendégeket Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte, a tárlatot Vargha Mihály, a múzeum igazgatója nyitotta meg és Bartha Zonga muzeológus méltatta. A grafikus és festő Mattis János (1913–1988), a híres képzőművész dinasztia középső tagja szorosan kötődik Sepsiszentgyörgyhöz, hiszen a második világháború után egészen 1972-ig a Székely Nemzeti Múzeumban dolgozott restaurátorként. Szerepet vállalt a háborúban szétszóródott képzőművészeti gyűjtemény újjászervezésében, és adományainak köszönhető, hogy ma a múzeum birtokában van, édesapja a világhírű festő és szobrász Mattis-Teutsch János legtöbb munkája. A Lábas Házban bemutatott munkák végigkövetik a Budapesten, Bécsben, Bukarestben tanult, a nagybányai művésztelep harmadik generációjához szorosan kötődő Mattis János művészi fejlődését, az apai befolyástól való elszakadását és egyéni stílusának megtalálását.
Vargha Mihály a megnyitón elmondta, az Erdélyi Művészeti Központ egyik vállalása, hogy felderítsen minden kultúrtörténeti és nemcsak kultúrtörténeti vonatkozást, amely ezt a művészdinasztiát Erdélyhez köti, hiszen alkotásaikkal becsatolták Sepsiszentgyörgyöt az európai kultúra körforgásába. Vargha Mihály elmondta, a múzeum gyűjteményében kilencven Mattis-Teutsch János alkotás található, a „középső” Mattis festményei jól példázzák, hogy a „nagy fa, vagyis édesapja árnyékában” milyen szép életmű született. A dinasztia harmadik tagja, a kiállítás létrejöttét támogató Mattis-Teutsch Waldemar önálló kiállítására is sor kerül majd Sepsiszentgyörgyön. Bartha Zonga muzeológus úgy fogalmazott, Mattis János az ember és természet közötti mágikus kapcsolatot dolgozta fel, életművében jól érzékelhetően változik „a színek muzsikája és a fehér csendje”.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
szóljon hozzá!