Fotó: Biró István
2011. március 18., 10:092011. március 18., 10:09
Mint Visky elmondta, már régóta tervezik, hogy meghívják Vişniecet, aki 1989 után Románia legtöbbet játszott drámaszerzője, most mégis aktuális a kolozsvári magyar közönség előtti bemutatkozása, hiszen a Koinónia Könyvkiadó gondozásában, Patkó Éva átültetésében megjelent a szerző 5 drámáját tartalmazó kötet. A portrébeszélgetés előtt a színház művészei felolvasószínház keretében mutatták be a könyv címadó darabját, a III. Richárd betiltva avagy jelenetek Mejerhold életéből címűt. A művész elnyomásáról, a cenzúráról szóló előadást követően a beszélgetés során kiderült, hogy a párizsi emigráció éve, 1987 óta Vişniec francia nyelven alkot. Visky kérdésére a szerző elmondta, hogy magával vitte a témáit Párizsba, és azok a franciákat is érdekelték.
Mint mondta, azért ír francia nyelven, mert így meg kell küzdenie a szavakkal. „A román nyelvnek zsarnoka voltam, mert a sajátom volt. Azt tettem vele, amit akartam, kifacsartam, megtörtem, a francia nyelvhez viszont alázatosan viszonyultam, mint egy koldus” – fogalmazott Matei Vişniec. Romániai tartózkodása alatt Vişniec verseket és mintegy 20 drámát írt. 1987-ben harmincegy évesen Franciaországban kapott egy irodalmi ösztöndíjat. Párizsi tartózkodása alatt a bukaresti Nottara Színházban egy nappal a bemutató előtt betiltották a Lovak az ablakban című színművéből készült előadást, így politikai menekültként állampolgárságot kért, és nem tért haza. Ezt követően franciául kezdett el írni, és a Francia Nemzetközi Rádió (RFI) munkatársa lett.
„Újságíróként néha pesszimista vagyok, úgy tapasztalom, hogy az emberiség nem fejlődik, nem tanul a saját hibáiból, egyre kevesebb hangsúlyt fektet a kultúrára. Íróként viszont csökönyösen hiszem, hogy ez nem igaz” – fogalmazott szerda este az író. „Romániában egyébként egyértelmű volt, hogy mi a rossz. Ott a rendszer, a diktatúra volt az ellenség. Amikor kikerültem Franciaországba, rádöbbentem, hogy Nyugaton sokkal alattomosabb, meghatározhatatlanabb az ellenség: az ostobaság, a manipuláció, a szubkultúra” – tette hozzá.
Vişniecet egyébként a Ionesco utáni abszurd megújítójaként szokták emlegetni, „aki az abszurdot nem stílusirányzatnak vagy tünékeny színházi divatnak, hanem a világ állapotának tekinti”. „Az abszurdot a történelem szüli” – szögezte le az író, aki szerint az abszurd felé az utat nem Samuel Beckett nyitja meg, hanem már Csehov. Matei Vişniec, aki regényíróként is nagy sikereket ért el, vallja, hogy az ember lényegét sem a pszichológia, sem a filozófia, sem a történelem nem segít megérteni, csakis az irodalom. „Ha meg akarod érteni a nőt, olvass Proustot” – tette hozzá. Azt is elárulta, hogy darabjai rendezőinek mindig szabad kezet ad, mindig a bemutatón látja először az előadásokat. „Amikor egy drámát megírok, nemcsak a rendezőkre és a színészekre gondolok, hanem az olvasókra is. Számomra fontos, hogy a drámáim az olvasók számára is élvezetesek legyenek” – hangsúlyozta Vişniec. Visky András búcsúzóul reményét fejezte ki, hogy folytatni tudják Vişniec munkásságának megismertetését.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
szóljon hozzá!