2009. március 16., 10:442009. március 16., 10:44
A tárlaton különbözõ falragaszok, felhívások, kiadványok és korabeli lapok idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeit. Az érdeklõdõk olvashatták a Honvéd néhány számát 1849-bõl, az Erdélyi Hiradót vagy az Arad címû „politikai s irodalmi közlöny” néhány oldalát. A könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc több évtizede, diákkora óta gyûjti a tárlat anyagát képezõ dokumentumokat.
Az első ötven év kiadványaiban gyakran ellentétesek a visszaemlékezések, és az ellentétek kiigazítása a történészekre vár – hangsúlyozta Röser a kettõs könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitón, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke két könyvét is megismerhették az érdeklõdõk. A történész elsõként az immár három kiadást is megért Háromszék 1848–1849 címû kötetét mutatta be.
Mint mondta, a könyv elõször 1978-ban látott napvilágot, majd egy év múlva újra kiadták, több mint tízezer példányban kelt el, és a nemrégiben megjelent harmadik kiadás új fejezettel is bõvült. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit összegzi a Március 15. – a modern magyar nemzet születésnapja címû bevezetõ rész, és mint ahogy a szerzõ kiemelte, a harmadik kiadásban a korábbiakhoz képest más hangsúlyok érvényesülnek, hiszen most bõvebben kifejthette többek között az Unió eszményét is.
A történész szerint március 15-e eseményei és eszményei a magyarság számára identitásmeghatározók, hiszen a Mit kíván a magyar nemzet címû kiáltvány tizenkét pontját néhány nap alatt minden magyar elfogadta. Ekkora egyetértésre azóta sem volt példa a történelmünkben – hangsúlyozta a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy e kiáltvány nem maradt csupán elvi nyilatkozat, hiszen rövidesen e pontok alapján születtek meg a pozsonyi törvények, amelyek a feudális Magyarországot polgári alkotmányos berendezkedésû királysággá alakították át.
A történész a Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije címmel megjelent munkája kapcsán mutatta be az Erdély egyik legnagyobb mecénásaként ismert zabolai grófot, az idén 150 éves EME alapítóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok