2009. március 16., 10:442009. március 16., 10:44
A tárlaton különbözõ falragaszok, felhívások, kiadványok és korabeli lapok idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeit. Az érdeklõdõk olvashatták a Honvéd néhány számát 1849-bõl, az Erdélyi Hiradót vagy az Arad címû „politikai s irodalmi közlöny” néhány oldalát. A könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc több évtizede, diákkora óta gyûjti a tárlat anyagát képezõ dokumentumokat.
Az első ötven év kiadványaiban gyakran ellentétesek a visszaemlékezések, és az ellentétek kiigazítása a történészekre vár – hangsúlyozta Röser a kettõs könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitón, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke két könyvét is megismerhették az érdeklõdõk. A történész elsõként az immár három kiadást is megért Háromszék 1848–1849 címû kötetét mutatta be.
Mint mondta, a könyv elõször 1978-ban látott napvilágot, majd egy év múlva újra kiadták, több mint tízezer példányban kelt el, és a nemrégiben megjelent harmadik kiadás új fejezettel is bõvült. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit összegzi a Március 15. – a modern magyar nemzet születésnapja címû bevezetõ rész, és mint ahogy a szerzõ kiemelte, a harmadik kiadásban a korábbiakhoz képest más hangsúlyok érvényesülnek, hiszen most bõvebben kifejthette többek között az Unió eszményét is.
A történész szerint március 15-e eseményei és eszményei a magyarság számára identitásmeghatározók, hiszen a Mit kíván a magyar nemzet címû kiáltvány tizenkét pontját néhány nap alatt minden magyar elfogadta. Ekkora egyetértésre azóta sem volt példa a történelmünkben – hangsúlyozta a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy e kiáltvány nem maradt csupán elvi nyilatkozat, hiszen rövidesen e pontok alapján születtek meg a pozsonyi törvények, amelyek a feudális Magyarországot polgári alkotmányos berendezkedésû királysággá alakították át.
A történész a Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije címmel megjelent munkája kapcsán mutatta be az Erdély egyik legnagyobb mecénásaként ismert zabolai grófot, az idén 150 éves EME alapítóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok