2009. március 06., 09:532009. március 06., 09:53
Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok. Mindennapi helyzetekben látjuk hétköznapi szereplőit, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Fossét a becketti és a bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon. Alvás című drámáját 2005-ben mutatták be az oslói Nemzeti Színházban.
A metaforikus, víziószerű darabban, egy fiatal pár lakást keres. Találnak is egyet, tetszik nekik, és így végre elköltözhetnek a szüleiktől. Egyszer egy másik fiatal pár is belép a házba. Kevésbé lelkesek, de ők is beköltöznek. A két pár egymás mellett él, de úgy tűnik, nem veszik észre egymást. Közben egy középkorú férfi lép be a lakásba, úgy tűnik, hogy ott lakik. Nagyjából ez a kerettörténet.
Sorin Militaru a bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán végzett 2001-ben. Egy évvel később A 6-os számú kórterem című Csehov-adaptációját a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb fiatal rendező díjára jelölték. Még ebben az évben Werner Schwab Genocídium, avagy a májamnak nincs semmi értelme (Odeon Színház, Bukarest) megrendezéséért a legjobb rendező díját kapta a brassói Kortárs Színházfesztiválon. Az angliai Play Shakespeare Fesztivál keretén belül a Szentivánéji álom című művet vitte színre, amivel elnyerte a legjobb előadás díját. Székelyudvarhelyen megrendezte Csehov Sirályát, amellyel számos fesztiválon sikerrel szerepelt a Tomcsa Sándor Színház társulata. Szolnokon és Kecskeméten is rendezett. |
Az idősíkok alig észrevehetően váltakoznak, és ugyanígy cserélődnek a lakásban élő generációk, a fiatalság emlékezete, a felnőttkori tapasztalatok és az öregkori vajúdások folyamatosan egymásra vetülnek. Sorin Militaru immár harmadszor rendez Marosvásárhelyen. „A véletlen műve, hogy korábban Ibsen Nóráját állítottuk színpadra a román társulattal, tehát szintén norvég drámát. Az Alvás igen különös darab, Romániában még nem adták elő” – nyilatkozta lapunknak Militaru. Megítélése szerint a stúdiódarab az idősíkok, az álom és a valóság különleges szövevényét hordozza.
Györffy András színművész lapunknak úgy nyilatkozott: számára az előadás utolsó négy perce a legnehezebb feladat, amikor pillanatok alatt sokat kell öregednie, miközben pereg a virtuális idő. „Érdekes volt a fiatal román rendezővel dolgozni, hiszen teljesen más kultúrkörből érkezett hozzánk” – állította a színművész. Farkas Ibolya arról számolt be lapunknak, hogy amint elolvasta a darabot, rögtön igent mondott a felkérésre. Mint mondta, „ez a darab, nem Norvégiáról szól. Történhetne bárhol”. Fülöp Erzsébet a munkafolyamatba avatott be: elmondta, az előadás sok improvizációs jelenetből alakult egységes egésszé.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.