Dávid Gyula irodalomtörténész a díjjal
Fotó: RMDSZ
Sántha Attila írót, nyelvészt és Dávid Gyula irodalomtörténészt, egykori 1956-os politikai elítéltet díjazta Kolozsváron az RMDSZ, valamint a szövetség által létrehozott Communitas és a Kós Károly Akadémia Alapítvány a magyar nyelv napja alkalmából.
2018. november 13., 22:252018. november 13., 22:25
2018. november 13., 22:322018. november 13., 22:32
Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke úgy vélte: Sántha Attila nemcsak a 13 éven át készített Bühnagy székely szótárral, a székely tájszavak összegyűjtésével érdemelte ki a díjat, hanem versesköteteivel, esszéivel, szerkesztői munkájával és a moldvai magyar oktatás elindításáért végzett erőfeszítéseivel is.
A 90 éves Dávid Gyulának ítélt Erdélyért életműdíjról Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke beszélt a kedden este a kolozsvári Bánffy-palotában rendezett ünnepségen.
Megemlítette: így volt ez az Erdélyért életműdíjat korábban megkapó Kántor Lajos irodalomtörténésszel, Egyed Ákos történésszel vagy Csíky Boldizsár zeneszerzővel, és így van ez Dávid Gyulával is. „Nemcsak a művünkkel, hanem az életünkkel is minden pillanatban üzenetet fogalmazunk meg” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke úgy vélte: Dávid Gyula egy életen át a minőséghez igazodott, ahhoz a közösségi és egyéni erkölcshöz, amely mindenki számára fontos kell, hogy legyen.
Sántha Attila író
Fotó: RMDSZ
Dávid Gyula szerényen fogalmazta meg gondolatait a díj átvétele kapcsán a szembesítésről. „Nehéz dolog, amikor az embert szembesítik saját magával, akkor is, amikor valami rossz derül ki ebből, és akkor is, amikor az az érzése, hogy túlságosan sok a jó. Nem először állok ilyen helyzetben, és minden alkalommal az volt bennem, hogy ezekből az következik, hogy kiderül: amit ösztönszerűen, a dolgok természetességéből következően csináltam, annak volt valami értelme. Ez kötelezi is az embert. Ami még az életemből hátra van, azt ahhoz a mércéhez kell igazítanom, amit az én számomra ebben az időszakban többszörösen is felállítottak. Szeretném, ha a jó Isten megadná, hogy erre lehetőségem legyen, és amennyire tőlem telik, igyekszem ennek megfelelni” – köszönte meg az elismerést az irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!