A vendégkiállításra a festőiskola különböző időszakait bemutató anyagot csak magángyűjteményekből kölcsönözték
Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria
A nagybányai festőiskola magángyűjteményekben található remekműveit vonultatja fel az a Hazatérés című tárlat, amely a nagybányai művészeti múzeumban látogatható szeptember végéig. A július 24-én nyílt kiállítás a Közép-európai örökség program védjegye alatt áll, kurátora Eleni Korani, a budapesti Ernst Galéria képviselője, akivel a Magyar Nemzet készített interjút.
2023. augusztus 11., 10:282023. augusztus 11., 10:28
2023. augusztus 11., 11:472023. augusztus 11., 11:47
Eleni Korani a lapnak adott interjúban többek közt elmondta, hogy az eddig együtt sosem látott nagybányai művekből szervezett kiállítás, amely a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban látogatható, a Közép-európai örökség program keretében jött létre, amelynek célja, hogy kulturális értékmentő projekteket valósítson meg, amelyekből az érintett országok és települések valamennyi közössége részesülhet. A kurátor arról is beszélt, hogy
A Nagybányán szeptember végéig látogatható tárlat kurátora Eleni Korani, a budapesti Ernst Galéria képviselője
Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria
„Egy országokon átívelő kiállítás adminisztrációs és logisztikai feladatai jelentősek, a lebonyolítás hosszú idő. A magángyűjtőkkel való tárgyalások figyelmet, pontosságot és diszkréciót igényelnek, továbbá a műalkotások a Műtárgyvédelmi Hatósági Főosztály engedélyeztetésén is át kell hogy essenek. Jelen esteben vannak a tárlaton olyan festmények, amelyek védett kulturális javak, ezek kivitele külön folyamat, csak speciális biztosítékok mellett hagyhatják el az országot. Végül a partnerintézménnyel való jó együttműködés is elengedhetetlen.
Szólt arról, hogy a vendégkiállításra a festőiskola különböző időszakait bemutató anyagot tudatosan csak magángyűjteményekből kölcsönözte, ez az erőssége és különlegessége a kiállításnak, hiszen ezeket a festményeket vagy még nem ismeri a közönség és a szakma, vagy csupán nagyon ritkán, néha évtizedek múltán nyílik lehetőség megtekintésükre.
Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria
„A nagybányai alkotók művészetét sok szempont alapján lehetne vizsgálni és bemutatni. Felvetődött hát a kérdés, mi legyen a vezérelv, ami alapján válogatunk. A művészek szerint, akik ott születtek? Vagy azok szerint, akik ott telepedtek le, vagy akik csak rövidebb ideig alkottak ott, mégis nagybányaiként aposztrofáljuk egy-egy korszakukat? Továbbgondolva, nagybányainak nevezünk egy más vidéken készült, de a nagybányai festőiskola jellegzetes elemeit hordozó Perlrott Csaba Vilmos-művet vagy csak a Zazar partján készült mű nagybányai-e?
Kifejtette azt is, hogy egytől egyig kimagasló művekről van szó, amelyeknek a mérete is jelentős. A tárlat felvonultatja az első nemzedék, az alapítók, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla ikonikus műveit, majd a második nemzedék, többek között Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Börtsök Samu alkotásait láthatjuk, végül rendhagyóan maguk a művészek, Boromisza Tibor, Jándi Dávid, Mikola András önarcképei teszik teljessé a tárlatot. „A jelenkor és fiatalabb generációk értelmezésében ezek a szelfik. Szimbolikusan ezzel is közelebb szerettem volna hozni a nézőket az alkotásokhoz. A kiállítást méltán reprezentáló mű Iványi-Grünwald Béla 1908−1910 között készült Lángoló ősz című festménye. Ezt választottuk a plakátra is. Minden rajta van, amit én a Nagybányai festőkről, tágabban a modern magyar festészetről gondolok” – mondta el Eleni Korani kurátor. Azt is kifejtette, hogy a kiállítás csúcsművei az 1904−1910 közötti időszakra koncentrálnak. Művészettörténeti vonatkozásban felfedezés Perlrott Csaba Vilmos 1909 körüli Nagybányai utca című festménye, amelyről eddig nem volt tudomásuk. Eddig sohasem látott, katalógusban nem reprodukált mű, de még egy fekete-fehér fotót sem ismertek róla.
Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria
Arra a kérdésre, hogy az ilyen kaliberű festményeket kölcsönző magángyűjtőket mivel tudta meggyőzni, hogy hónapokra megváljanak szeretett képiektől, Eleni Korani azt válaszolta, hogy a magángyűjtők egyrészt szeretik kölcsönözni az alkotásaikat, másrészt azonban nem szeretik, ha sokáig távol vannak a művek: ez érthető, hiszen mindannyian azért választunk egy művészeti alkotást, mert szól hozzánk, és nap mint nap nézni szeretnénk. „Itt jön képbe a kurátor szerepe, valamint a korábban említett kapcsolatrendszer. Én hosszú évek óta dolgozom ezen. Több évtizedes szakmai kapcsolatok, felelősségvállalás, bizalom és diszkréció eredménye egy ilyen volumenű tárlatot összeállítani.
A tárlat története a szeptemberi zárással nem ér véget, tervezik a további bemutatókat Erdély más városaiban, hiszen támogatni kell a magyar kultúrát ott és úgy, ahogyan lehet. „Néha nemcsak a nagyvilágnak kell megmutatni, hanem magunknak is. Koncepcióm alapján, különböző tematikák mentén alakítanánk ki újabb és újabb repertoárt, azaz kiállításról kiállításra változnának a bemutatott képek is.
A teljes interjú a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.
Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, Czóbel Béla és az előző századfordulón indult nagybányai festőiskola más alkotóinak képeit mutatja be a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban hétfőn megnyílt kiállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!