Magángyűjteményekben található, Nagybányán született művekből látható tárlat szeptember végéig a Máramaros Megyei Múzeumban

A vendégkiállításra a festőiskola különböző időszakait bemutató anyagot csak magángyűjteményekből kölcsönözték •  Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria

A vendégkiállításra a festőiskola különböző időszakait bemutató anyagot csak magángyűjteményekből kölcsönözték

Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria

A nagybányai festőiskola magángyűjteményekben található remekműveit vonultatja fel az a Hazatérés című tárlat, amely a nagybányai művészeti múzeumban látogatható szeptember végéig. A július 24-én nyílt kiállítás a Közép-európai örökség program védjegye alatt áll, kurátora Eleni Korani, a budapesti Ernst Galéria képviselője, akivel a Magyar Nemzet készített interjút.

Krónika

2023. augusztus 11., 10:282023. augusztus 11., 10:28

2023. augusztus 11., 11:472023. augusztus 11., 11:47

Eleni Korani a lapnak adott interjúban többek közt elmondta, hogy az eddig együtt sosem látott nagybányai művekből szervezett kiállítás, amely a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban látogatható, a Közép-európai örökség program keretében jött létre, amelynek célja, hogy kulturális értékmentő projekteket valósítson meg, amelyekből az érintett országok és települések valamennyi közössége részesülhet. A kurátor arról is beszélt, hogy

az Ernst Galéria negyedszázada a magyar kultúra utazó nagykövete, gyűjtemények alapítása és gondozása mellett számos múzeumi kiállítás létrejöttében vett már részt.

A Nagybányán szeptember végéig látogatható tárlat kurátora Eleni Korani, a budapesti Ernst Galéria képviselője •  Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria Galéria

A Nagybányán szeptember végéig látogatható tárlat kurátora Eleni Korani, a budapesti Ernst Galéria képviselője

Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria

„Egy országokon átívelő kiállítás adminisztrációs és logisztikai feladatai jelentősek, a lebonyolítás hosszú idő. A magángyűjtőkkel való tárgyalások figyelmet, pontosságot és diszkréciót igényelnek, továbbá a műalkotások a Műtárgyvédelmi Hatósági Főosztály engedélyeztetésén is át kell hogy essenek. Jelen esteben vannak a tárlaton olyan festmények, amelyek védett kulturális javak, ezek kivitele külön folyamat, csak speciális biztosítékok mellett hagyhatják el az országot. Végül a partnerintézménnyel való jó együttműködés is elengedhetetlen.

Idézet
Amikor felvettük a kapcsolatot a nagybányai múzeummal, Strebeli Róbert igazgató úr azonnal felismerte a kezdeményezés jelentőségét, és a legkiválóbb szakmai együttműködés mentén sikerült létrehozni ezt az egyedülálló tárlatot” – fejtette ki Eleni Korani.

Szólt arról, hogy a vendégkiállításra a festőiskola különböző időszakait bemutató anyagot tudatosan csak magángyűjteményekből kölcsönözte, ez az erőssége és különlegessége a kiállításnak, hiszen ezeket a festményeket vagy még nem ismeri a közönség és a szakma, vagy csupán nagyon ritkán, néha évtizedek múltán nyílik lehetőség megtekintésükre.

•  Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria Galéria

Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria

„A nagybányai alkotók művészetét sok szempont alapján lehetne vizsgálni és bemutatni. Felvetődött hát a kérdés, mi legyen a vezérelv, ami alapján válogatunk. A művészek szerint, akik ott születtek? Vagy azok szerint, akik ott telepedtek le, vagy akik csak rövidebb ideig alkottak ott, mégis nagybányaiként aposztrofáljuk egy-egy korszakukat? Továbbgondolva, nagybányainak nevezünk egy más vidéken készült, de a nagybányai festőiskola jellegzetes elemeit hordozó Perlrott Csaba Vilmos-művet vagy csak a Zazar partján készült mű nagybányai-e?

Idézet
Az évtizedek alatt több ezernyi műalkotás született, talán nincsen város a világon, amit ennyien ennyiféleképpen megfestettek. A koncepcióm szerint a program első bemutatkozása olyan műveket vonultasson fel, amelyek mind Nagybányán születettek” – mondta a kurátor.

Kifejtette azt is, hogy egytől egyig kimagasló művekről van szó, amelyeknek a mérete is jelentős. A tárlat felvonultatja az első nemzedék, az alapítók, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla ikonikus műveit, majd a második nemzedék, többek között Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Börtsök Samu alkotásait láthatjuk, végül rendhagyóan maguk a művészek, Boromisza Tibor, Jándi Dávid, Mikola András önarcképei teszik teljessé a tárlatot. „A jelenkor és fiatalabb generációk értelmezésében ezek a szelfik. Szimbolikusan ezzel is közelebb szerettem volna hozni a nézőket az alkotásokhoz. A kiállítást méltán reprezentáló mű Iványi-Grünwald Béla 1908−1910 között készült Lángoló ősz című festménye. Ezt választottuk a plakátra is. Minden rajta van, amit én a Nagybányai festőkről, tágabban a modern magyar festészetről gondolok” – mondta el Eleni Korani kurátor. Azt is kifejtette, hogy a kiállítás csúcsművei az 1904−1910 közötti időszakra koncentrálnak. Művészettörténeti vonatkozásban felfedezés Perlrott Csaba Vilmos 1909 körüli Nagybányai utca című festménye, amelyről eddig nem volt tudomásuk. Eddig sohasem látott, katalógusban nem reprodukált mű, de még egy fekete-fehér fotót sem ismertek róla.

Ferenczy Károly két ikonikus alkotását, az 1904-ben készült Nyári estet és az 1910-ben készült Vörös falat csak különleges alkalmakkor kölcsönzik kiállításra, mégis sikerült mindkét művet megszerezni.

•  Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria Galéria

Fotó: Magyar Nemzet/Ernst galéria

Arra a kérdésre, hogy az ilyen kaliberű festményeket kölcsönző magángyűjtőket mivel tudta meggyőzni, hogy hónapokra megváljanak szeretett képiektől, Eleni Korani azt válaszolta, hogy a magángyűjtők egyrészt szeretik kölcsönözni az alkotásaikat, másrészt azonban nem szeretik, ha sokáig távol vannak a művek: ez érthető, hiszen mindannyian azért választunk egy művészeti alkotást, mert szól hozzánk, és nap mint nap nézni szeretnénk. „Itt jön képbe a kurátor szerepe, valamint a korábban említett kapcsolatrendszer. Én hosszú évek óta dolgozom ezen. Több évtizedes szakmai kapcsolatok, felelősségvállalás, bizalom és diszkréció eredménye egy ilyen volumenű tárlatot összeállítani.

Idézet
Természetesen vannak kiállítások, amelyek vonzóbbak − nagy európai metropoliszok múzeumaiban − de véleményem szerint ugyanolyan felelősség, egyben mecenatúra egy vidéki múzeumnak lehetőséget biztosítani” – mondta Eleni Korani.

A tárlat története a szeptemberi zárással nem ér véget, tervezik a további bemutatókat Erdély más városaiban, hiszen támogatni kell a magyar kultúrát ott és úgy, ahogyan lehet. „Néha nemcsak a nagyvilágnak kell megmutatni, hanem magunknak is. Koncepcióm alapján, különböző tematikák mentén alakítanánk ki újabb és újabb repertoárt, azaz kiállításról kiállításra változnának a bemutatott képek is.

Idézet
Hosszú távú cél más európai nagyvárosokba is elvinni az anyagot. Készül egy katalógus is, amelyet szeretnénk eljuttatni a nyugat-európai múzeumokba és közintézményekbe. Ennek célja kettős: egyrészt, hogy népszerűsítsük a magyar kultúrát, másrészről, hogy felhívjuk a külföldi kurátorok figyelmét a magyar képzőművészetre” – fogalmazott a kurátor.

A teljes interjú a Magyar Nemzet honlapján olvasható.

korábban írtuk

Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában
Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában

A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.

korábban írtuk

A világhírű festőiskola eddig még soha be nem mutatott remekeit is felsorakoztatja a Nagybányán nyílt kiállítás
A világhírű festőiskola eddig még soha be nem mutatott remekeit is felsorakoztatja a Nagybányán nyílt kiállítás

Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, Czóbel Béla és az előző századfordulón indult nagybányai festőiskola más alkotóinak képeit mutatja be a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban hétfőn megnyílt kiállítás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja

Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja
2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron
2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél