2011. február 04., 10:562011. február 04., 10:56
A város lakói több ízben jelezték igényüket egy klasszikus Szent György-szoborra, képzőművészekkel egyeztetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Kolozsvári Márton és testvére, György által 1373-ban készített Szent György-szobor – amelynek eredetije Prágában van – a legismertebb, ezért annak a másolatát állítják fel a városban. A köztéri szoborra a Szent György Alapítvány közreműködésével gyűjtést is kezdeményeznek, a városlakók jelképesen 5,50 lejt adományozhatnak – utalva az évfordulóra.
A polgármester hangsúlyozta: a belvárosban felállított régi Szent György-szobrot – amelyet a helybeliek Süsünek becéznek – nem bántják, hiszen az a város szimbólumává vált. Az önkormányzat tervei szerint minden évben egy-egy intézmény elé állítanak „őrszobrot”, tavaly a Gyárfás Jenő Képtár előtt avatták fel a névadó szobrát, idén Csutak Vilmos író, iskolaigazgató szobrát állítják fel a Székely Mikó Kollégium előtt, jövőre pedig valószínűleg Tamási Áron szobrát a róla elnevezett színház előtt.
Bartha Mónika, a polgármesteri hivatal városimázs-irodájának vezetője elmondta, az évforduló alkalmából rengeteg kulturális és szórakoztató programot szerveznek. A várost próbálják népszerűsíteni és a múltját megismertetni, ezért sok pályázatot írnak ki, kiállításokat terveznek. A rendezvényeket az összefogás jegyében bonyolítják le, minden korcsoportot, az óvodásoktól a nyugdíjasokig megszólítanak, számos kulturális intézményt, civil szervezetet bevonnak. A saját programok mellett a városban rendszeresen sorra kerülő kulturális eseményeket is integrálják, beillesztik az évfordulós koncepcióba.
Lesz korabeli vásár, fotó- és rajzpályázat, városismereti vetélkedő, műhelymunkák, előadások, 550 perces koncertsorozat, ismertette a terveket Bartha Mónika. Kiadnak egy könyvsorozatot is: Sepsiszentgyörgy képes történetét, a Szent György-legendát is megjelentetik. Helytörténészekkel egyeztetve kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi egyházak története még nem készült el, ezért idén erre fektetik a hangsúlyt. Az év végén a rendezvénysorozatról megjelent írásokat és fotókat is kiadják könyv formájában.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.