2011. augusztus 24., 06:262011. augusztus 24., 06:26
„Előgyakorlatként” Jancsó Miklós könyvét ajánlanám: a kolozsvári Stúdium Kiadónál 2010-ben megjelent, A kényelmetlen hős című kötetben csupa hétköznapi történet szerepel.
A szó legnemesebb értelmében: akár nagybetűvel is írhattam volna a hétköznapot – mint Nemecsek Ernő nevét. A hasonlat sem véletlen, hiszen a történetekben sok az esendő, csetlő-botló ember, akiből ha nem is köztéri talapzaton, de ismerősei emlékezetében álló hős válhat bármikor. Mint például Szalai úrból, aki vállalja, hogy szűkebb és tágabb környezete a vén hülyék közé skatulyázza be annak érdekében, hogy emberi méltóságához elengedhetetlen kis kószálásaira a bevásárlásokból lecsíphessen némi kis pénzmagot. A szerzőnek megvallja kisded játékát, aki – főfoglalkozású színész lévén – azonnal megérezte az elmondottak drámaiságát.
Jancsó Miklós írásainak éppen ez a mindig jelen lévő drámai mag adja meg a lendületet. Fölösleges azt firtatni, hogy mi volt előbb – a drámai feszültség megérzése vagy a színpad választása –, mert tyúk-tojás elsőbbségi versengés lenne csak a válasz. A lényeg, hogy a komoly hangvételű írásoknak csakúgy, mint a humoreszkeknek, a csattanóra épülő sűrítettség adja meg a zamatát-bukéját. Ezt emeli ki Egyed Emese is a kötet utószavában: „Mérimée, Mikszáth tanítványa? Az életről beszél. Történetekben beszél, és nem restell kommentárt fűzni a kitalált vagy átélt esetekhez. Megszerezte a kommentálás jogát. Kivívta, elérte a szólás ajándékát, és megbecsüli, mint rég várt szabadságot. Elmélkedését nem zárja némaságba, nem rejti (eléggé): a nyilvánosságot mint szabadságjogot éli meg, és él is vele!”
Szerep, életszerep-értelmezés volna Jancsó Miklós részéről a nagy nyilvánosság előtti ilyetén megmutatkozás?! Az írás?! Nem hiszem. Vagy ha mégis, akkor nagyon nagy alakítás. Olyan, mint egyik hősének, a primadonnának hősietlenül hősies küzdelme az öregedés ellen. Katartikus végkifejlettel. Mindannyiunknak, a legszürkébb embernek az életében is vannak katartikus pillanatok. Ezt felismerni és másoknak is megmutatni – önmagában katarzis. Írásaival Jancsó Miklós ezt éri el.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.