Fotó: A szerző felvétele
2009. március 31., 09:492009. március 31., 09:49
Rövid ideig az erdőszentgyörgyi múzeumban dolgozott, 1965-től viszont szabadfoglalkozású művész. Pályájának alakulását meghatározta a Budapesti Nemzeti Galériában 1972-ben megrendezett egyéni kiállítása. „Bármilyen régi rajzról, legyen is szó, Bandi bácsi most, 83 évesen is mindegyikről tudja, hol készült, mi a története, így alkotásai egyben élete naplóját képezik” – árulta el Vécsi Nagy Zoltán, aki a címekből kiindulva elemezte a művész grafikáit.
Mint mondta, Kusztos egyes rajzainak tematikája áttételesen és árnyaltan kulturális, történelmi jelképekhez kapcsolódik, sőt időnként politikai felhangokat is megpendít a művész. A Ballada vagy a Gótika című szénrajz kulturális vonatkozást közvetít, több cím, mint például a Gerinc vagy a Gyűrődés kétértelmű vagy többértelmű, több képén a fákat emberi vagy állati tulajdonságokkal ruházza fel.
A címek lakonikusan a magyar költészet és zene nagyjait, Ady Endrét vagy Bartók Bélát idézik, rajzai pedig a népdalok rokonai, méltó képi megfelelői az ősi dallamoknak és szövegeknek – vélekedett Vécsi Nagy. Mint kiderült, Kusztos Endre mindig is úgy érezte, ha egy nap nem rajzolt, akkor az a nap számára elveszett.
„Most is naponta rajzolok, festek. Leginkább önarcképeket, azért is növeltem meg ennyire a szakállamat. Utoljára 1957-ben festettem szakállas önarcképeket, és most ismét nekiálltam” – mesélte a művész, akinek régebbi munkáiból állandó tárlat nyílt a szülőfalujában. Kusztos jelenleg Szovátán él – a tulajdonában maradt festményeit, rajzait a városnak ajándékozta, akárcsak azt a családi házat, amelyet a feleségétől örökölt, és ahol a művész halála után képzőművészeti egyesület működik majd. Mint mondta, ígéretet kapott arra is, hogy a város nemzetközi művésztelepet alapít majd a szovátai ingatlanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok