2009. március 17., 10:312009. március 17., 10:31
A nyelvi vetélkedő a Nyugat 100 és a Játék a színház mintájára készül a a Magyar Televízióban. A SZÓSZ ?!:) játékosai a kódextől az SMS-ig mutatják be vasárnaponként a magyar írásbeliséget, születésétől – forradalmain át – a mai állapotáig kalauzolják végig az m2 nézőit a beszélt nyelv történetén.
Mit tud a magyar nyelv, hogyan, mitől és miért változik, milyen tapasztalatok bújnak meg az idézett általánosságok mögött, és a cirkalmas káromkodásaink ugyanazt a gazdagságot tükrözik-e, mint Arany huszonötezres szókincse? – a magyar nyelv évében, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján közismert írók, költők, színészek, nyelvészek és műfordítók keresik a válaszokat. A műsort Sugár Ágnes vezeti.
A műveltségi vetélkedőben írói feladatok, rögtönzött humoros jelenetek, villámkérdések, beszélgetések és saját történetek segítségével adnak számot a magyar nyelvhez fűződő viszonyukról a játékosok. A tíz héten át tartó szórakoztató sorozatban mások mellett Mácsai Pál, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Várady Szabolcs, Szabó T. Anna, Lator László, Réz Pál, Barna Imre, Kiss Judit Ágnes, Bíró Kriszta, Pokorny Lia és Vámos Miklós mutatja be a magyar nyelv történetét és a beszélt nyelv változásait – az ősi átkoktól a nyelvi malacságokon át a „minden szinten szinte minden” univerzumáig.
Szó lesz a boszorkányperekről, a névadási szokásokról, a nyelvi tabukról, a köszönések, az átkok és a kuruzslás kialakulásáról, és nem utolsósorban a káromkodásról. A játékosok előre megírt és rögtönzött jelenetekben mutatják be a névadás fontosságát, vagy éppen a boszorkányperek világát, beszélő neveket aggatnak egymásra, és alaposan megvitatják a trágárság illemtanát is. A további adásokban a játékosok megvizsgálják az írásbeliség kialakulását, a szlenget és a rétegnyelveket, a magyar nyelv eredetével kapcsolatos teóriákat és a leggyakoribb tévhiteket, a pajzán kifejezések szerepét, a reklámok és a slágerek szövegeit, vagy éppen azt, hogy a szó miért veszélyes fegyver.
Radnóti Miklósról, a katolikusról, a zsidóról, a magyarról, az ikertestvérről, a szerelmesről, a barátról, az áldozatról és legfőképp a költőről szól a Magyar Televízió új sorozata, az m1-en látható Radnóti 100 éve. A kilenc héten át tartó műsorban hírneves színészek, írók, közéleti személyiségek idézik meg Radnóti Miklós személyiségét és költészetét a Radnóti Színház színpadán. Minden adás bemutat egy-egy jelentős korszakot, érzést vagy élethelyzetet a költő életéből.
A versekhez naplórészletek, levelek, személyes visszaemlékezések, dramatikus részletek, kép- és hanganyagok kapcsolódnak, melyek segítségével a résztvevők felidézik Radnóti életét, személyiségét, valamint a korszakot, amelyben élt. A verseket többek közt Anger Zsolt, Csányi Sándor, Eszenyi Enikő, Fenyő Iván, Karalyos Gábor, Kováts Adél, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Stohl András és Tóth Ildikó tolmácsolják. A verses életművet adásonként más-más szakértők is elemzik, hogy túllépve a sztereotípiákon, a költő életét és életművét olyan oldaláról is megismerhessük, amelyről nemigen írnak az irodalomtankönyvek.
Radnóti születésének 100. évfordulóján, a május 5-i látványos gálaműsorban a nézők által kiválasztott művészek együtt ünneplik Radnóti Miklós születésnapját. A nézők ugyanis a műsor honlapján szavazhatnak, melyik művész előadása nyerte meg legjobban a tetszésüket, sőt videoüzenet formájában rögzített Radnóti-versekkel maguk is részt vehetnek a záróadásban.
Azt is megtudhatjuk tehát, hogyan szavalnak zenészeink, íróink, médiaszemélyiségeink, vagyis a híres laikusok, és hogyan verselnek a nézők. A műsor állandó házigazdája Bálint András színművész, a Radnóti Színház igazgatója és Ferencz Győző költő, kritikus, irodalomtörténész, a Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője. A műsorvezető Veiszer Alinda.
A verseket előadó művészeken kívül dr. Czeizel Endre orvos-genetikus és dr. Angster Mária pszichoterapeuta elemzik Radnóti életének korai éveit. Szóba kerül Radnóti költővé érése, családjával való kapcsolata, és az, hogy miért tévedés „mártír költőnek” tartani a sportos, életvidám, társasági emberként ismert Radnóti Miklóst. Ahogy Bálint András elmondja, Radnóti korában egymás lakásán, zártkörű mulatságokon olvastak verseket a költő és barátai; a korhű díszletek között készült műsor ezt a baráti, kötetlen hangulatot idézni meg.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.