Fotó: A szerző felvétele
2009. július 20., 09:032009. július 20., 09:03
Az ítélet néhány nappal a Gyilkos-tó legendája – Fazekas Eszter története című táncművészeti produkció ősbemutatója előtt született, melyet hazai és anyaországi előadókkal vittek színre a Gyilkos-tó partján felállított szabadtéri színpadon. A magyarországi C. Tóth Zoltán, a produkció forgatókönyvírója és zeneszerzője kritikán alulinak minősítette a városvezetés eljárását. A nagyszabású, több mint kétszáz szereplőt felvonultató produkcióra, melyet a Gyilkostói Népművészeti Sokadalom elnevezésű kétnapos rendezvénysorozat keretében mutattak be, hónapok óta készültek a magyarországi és erdélyi előadók, a bemutatót szombaton este tartották meg. A próbákra Gyergyószentmiklósra érkezett magyarországi művészek megdöbbenve szembesültek azzal a ténnyel, hogy Mezei János polgármester megszüntette annak a két igazgatónak a munkaviszonyát, akikkel közösen megálmodták a tóparti előadást.
„A keszthelyi, balatonedericsi és cserszegtomaji előadók mindannyian követtek a polgármesteri hivatal elé, amikor megtudtuk, hogy a két igazgató leváltásával meghiúsulhat a bemutató” – fejtette ki a Krónika kérdésére C. Tóth Zoltán zeneszerző, aki azt is hozzáfűzte, a kialakult helyzetben meg akarta tudni, hogy Gyergyószentmiklós önkormányzata hogyan viszonyul a produkcióhoz. Amíg C. Tóth Zoltán bement a hivatalba, hogy tisztázza a helyzetet, a magyarországi művészek az épület előtt várakoztak.
Amint a zeneszerző elmondta, Lázár Zoltán polgármester-helyettes támogatásáról biztosította, így folytatták a próbákat, és a tervek szerint megtartották az ősbemutatót. Azonban a történtek miatt nem volt felhőtlen sem az előadók, sem a szervezők öröme a fergeteges siker láttán. Annál is inkább, mert a Gyilkos-tó legendája – Fazekas Eszter története című táncművészeti produkció megálmodója, ösztönzője és producere az egyik elbocsátott vezető, Kolcsár Béla volt.
„Amikor a Gyilkos-tó kialakulásának 170. évfordulóját ünnepeltük, a tavalyelőtti Népművészeti Sokadalom keretében, akkor ötlött fel bennem, hogy milyen szép lenne itt a tó partján előadni egy a Gyilkos-tó kialakulásának legendája alapján készült produkciót, hiszen ezt a legendát még semmilyen formában nem vitték színre” – magyarázta a Krónika kérdésére Kolcsár Béla. Mint mondotta, C. Tóth Zoltánhoz régi barátság fűzi, amikor elmondta neki az elképzelését, lelkes támogatóra talált a zeneszerző személyében, aki vállalta a zenés-táncos, népdalbetétekkel gazdagított produkció forgatókönyvének és zenéjének megírását. „Az összetartozás megtestesülése ez a műsor” – jelentette ki C. Tóth Zoltán arra célozva, hogy magyarországi, illetve erdélyi előadók összefogásával követendő példát mutattak a különböző országokban élő magyarság számára.
A darab táncos szereplőit ugyanis a gyergyószentmiklósi Hóvirág, Gereben és Topánka néptáncegyüttes tagjaiból verbuválták, a zenei betéteket a kesztehelyi Salve Regina és a balatonedericsi Magnificat kórus, a cserszegtomaji Gyöngyös népdalkör, illetve a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus énekelte. A zenekari muzsikát a keszthelyi Festetics György Zeneiskola zenekara, a népi muzsikát pedig ifj. Bajna György, Szilágyi László és Szabó Loránd játszotta.
A darab koreográfusa és rendezője Ivácson László, a sepsiszentgyörgyi Háromszék táncegyüttes rendező-koreográfusa, népzenei tanácsadója pedig Molnár Szabolcs, a Háromszék táncegyüttes zenésze volt. A néptáncelemekre épülő előadás nagy sikert aratott a közel ezerfős nézősereg körében.
„Tudomásul vettük az elbocsátásunkkal kapcsolatos döntést, de úgy gondoltuk Kolcsár kollégával, hogy míg le nem zajlik a bemutató és a sokadalom, addig nem foglalkozunk az üggyel” – jelentette ki Barti Tihamér gazdasági igazgató, aki az előadás végén keserű szájízzel jegyezte meg, hogy a bemutatót egyedül Gyergyószentmiklós önkormányzata nem támogatta, míg a környékbeli községek valamennyi önkormányzata jelentős összegekkel járult hozzá a produkció sikeréhez. Elbocsátásuk kapcsán úgy fogalmazott: az intézkedés része Mezei János polgármester tisztogatási akciójának.
Amint arról korábban beszámoltunk, Mezei János polgármester, aki a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, korábban egy belső ellenőrzés után felfüggesztette a helyi RMDSZ elnöki tisztségét betöltő Bartit igazgatói munkaköréből. Az intézkedés ellen jogorvoslatot kért a prefektusi hivatal, illetve Barti Tihamér, a pert meg is nyerték az érintettek, és Barti tovább folytathatta tevékenységét.
Most azonban tanácsi határozattal megváltoztatták a polgármesteri hivatal – melynek égisze alatt működik a Művelődési Központ is – szerkezeti felépítését, aminek értelmében a központ vezetését kettő helyett egy igazgatónak kellene ezentúl ellátnia.
„A határozattervezet a jogi procedúrák lezajlása után érvénybe lépett, ezt a lehetőséget ragadta meg polgármester, hogy megszüntesse munkaviszonyunkat” – jelentette ki a Krónika kérdésére Barti Tihamér, aki azt is sérelmezte, hogy a polgármester mindezt néhány nappal az ősbemutató előtt tette.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.