Fotó: Jakab Mónika
Meglehetősen lelombozó képet nyújt a romániai kultúrafogyasztási szokásokról az Inscop közvélemény-kutató cég legfrissebb, a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérése.
2023. november 20., 20:412023. november 20., 20:41
A kutatásból kiderül: a romániai polgároknak csupán a fele (51,4 százalék) mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban olvasott könyvet. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan
A „Látogatott-e történelmi, kulturális műemlékeket az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre a válaszadók 43 százaléka válaszolt igennel, míg 56,9 százalék azt mondta, hogy nem volt ilyen tevékenysége. A válaszadók 32,6 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban járt múzeumban, művészeti galériában vagy kiállításon, míg 67,2 százalékuk azt, hogy nem.
A társadalmi-demográfiai elemzés szerint a kultúrafogyasztás – a felsorolt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan – általában a következő népességcsoportok körében magasabb: 45 év alattiak, felsőfokú végzettségűek, fehérgallérosok, bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, magasabb jövedelemmel rendelkezők és állami alkalmazottak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók több mint 47 százaléka közölte, hogy könnyűzenét hallgat.
Arra a kérdésre, hogy milyen zenét hallgatnak, a válaszadók 47,3 százaléka a könnyűzenét (a 2013-as 49,7 százalékhoz képest), 29,2 százaléka a popo-dance-et (a 2013-as 41 százalékhoz képest), 28,3 százaléka a klasszikus zenét (a 2013-as 22,8 százalékhoz képest), 21,6 százaléka a manelet (a 2013-as 14,2 százalékoz képest), 19,2 százaléka a hip-hopot (a 2013-as 18,2 százalékhoz képest) és 16,5 százaléka a rockot (a 2013-as 19,5 százalékhoz képest) említette.
Más műfajt 10,8 százalék említ (a 2013-as 2,7 százalékhoz képest). A válaszadók 4,8 százaléka mondta, hogy nem hallgat zenét (a 2013-as 1 százalékhoz képest), 0,9 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol erre a kérdésre.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!