Fotó: Jakab Mónika
Meglehetősen lelombozó képet nyújt a romániai kultúrafogyasztási szokásokról az Inscop közvélemény-kutató cég legfrissebb, a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérése.
2023. november 20., 20:412023. november 20., 20:41
A kutatásból kiderül: a romániai polgároknak csupán a fele (51,4 százalék) mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban olvasott könyvet. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan
A „Látogatott-e történelmi, kulturális műemlékeket az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre a válaszadók 43 százaléka válaszolt igennel, míg 56,9 százalék azt mondta, hogy nem volt ilyen tevékenysége. A válaszadók 32,6 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban járt múzeumban, művészeti galériában vagy kiállításon, míg 67,2 százalékuk azt, hogy nem.
A társadalmi-demográfiai elemzés szerint a kultúrafogyasztás – a felsorolt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan – általában a következő népességcsoportok körében magasabb: 45 év alattiak, felsőfokú végzettségűek, fehérgallérosok, bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, magasabb jövedelemmel rendelkezők és állami alkalmazottak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók több mint 47 százaléka közölte, hogy könnyűzenét hallgat.
Arra a kérdésre, hogy milyen zenét hallgatnak, a válaszadók 47,3 százaléka a könnyűzenét (a 2013-as 49,7 százalékhoz képest), 29,2 százaléka a popo-dance-et (a 2013-as 41 százalékhoz képest), 28,3 százaléka a klasszikus zenét (a 2013-as 22,8 százalékhoz képest), 21,6 százaléka a manelet (a 2013-as 14,2 százalékoz képest), 19,2 százaléka a hip-hopot (a 2013-as 18,2 százalékhoz képest) és 16,5 százaléka a rockot (a 2013-as 19,5 százalékhoz képest) említette.
Más műfajt 10,8 százalék említ (a 2013-as 2,7 százalékhoz képest). A válaszadók 4,8 százaléka mondta, hogy nem hallgat zenét (a 2013-as 1 százalékhoz képest), 0,9 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol erre a kérdésre.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!