Fotó: Jakab Mónika
Meglehetősen lelombozó képet nyújt a romániai kultúrafogyasztási szokásokról az Inscop közvélemény-kutató cég legfrissebb, a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérése.
2023. november 20., 20:412023. november 20., 20:41
A kutatásból kiderül: a romániai polgároknak csupán a fele (51,4 százalék) mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban olvasott könyvet. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan
A „Látogatott-e történelmi, kulturális műemlékeket az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre a válaszadók 43 százaléka válaszolt igennel, míg 56,9 százalék azt mondta, hogy nem volt ilyen tevékenysége. A válaszadók 32,6 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban járt múzeumban, művészeti galériában vagy kiállításon, míg 67,2 százalékuk azt, hogy nem.
A társadalmi-demográfiai elemzés szerint a kultúrafogyasztás – a felsorolt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan – általában a következő népességcsoportok körében magasabb: 45 év alattiak, felsőfokú végzettségűek, fehérgallérosok, bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, magasabb jövedelemmel rendelkezők és állami alkalmazottak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók több mint 47 százaléka közölte, hogy könnyűzenét hallgat.
Arra a kérdésre, hogy milyen zenét hallgatnak, a válaszadók 47,3 százaléka a könnyűzenét (a 2013-as 49,7 százalékhoz képest), 29,2 százaléka a popo-dance-et (a 2013-as 41 százalékhoz képest), 28,3 százaléka a klasszikus zenét (a 2013-as 22,8 százalékhoz képest), 21,6 százaléka a manelet (a 2013-as 14,2 százalékoz képest), 19,2 százaléka a hip-hopot (a 2013-as 18,2 százalékhoz képest) és 16,5 százaléka a rockot (a 2013-as 19,5 százalékhoz képest) említette.
Más műfajt 10,8 százalék említ (a 2013-as 2,7 százalékhoz képest). A válaszadók 4,8 százaléka mondta, hogy nem hallgat zenét (a 2013-as 1 százalékhoz képest), 0,9 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol erre a kérdésre.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!