Fotó: Jakab Mónika
Meglehetősen lelombozó képet nyújt a romániai kultúrafogyasztási szokásokról az Inscop közvélemény-kutató cég legfrissebb, a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérése.
2023. november 20., 20:412023. november 20., 20:41
A kutatásból kiderül: a romániai polgároknak csupán a fele (51,4 százalék) mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban olvasott könyvet. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan
A „Látogatott-e történelmi, kulturális műemlékeket az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre a válaszadók 43 százaléka válaszolt igennel, míg 56,9 százalék azt mondta, hogy nem volt ilyen tevékenysége. A válaszadók 32,6 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban járt múzeumban, művészeti galériában vagy kiállításon, míg 67,2 százalékuk azt, hogy nem.
A társadalmi-demográfiai elemzés szerint a kultúrafogyasztás – a felsorolt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan – általában a következő népességcsoportok körében magasabb: 45 év alattiak, felsőfokú végzettségűek, fehérgallérosok, bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, magasabb jövedelemmel rendelkezők és állami alkalmazottak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók több mint 47 százaléka közölte, hogy könnyűzenét hallgat.
Arra a kérdésre, hogy milyen zenét hallgatnak, a válaszadók 47,3 százaléka a könnyűzenét (a 2013-as 49,7 százalékhoz képest), 29,2 százaléka a popo-dance-et (a 2013-as 41 százalékhoz képest), 28,3 százaléka a klasszikus zenét (a 2013-as 22,8 százalékhoz képest), 21,6 százaléka a manelet (a 2013-as 14,2 százalékoz képest), 19,2 százaléka a hip-hopot (a 2013-as 18,2 százalékhoz képest) és 16,5 százaléka a rockot (a 2013-as 19,5 százalékhoz képest) említette.
Más műfajt 10,8 százalék említ (a 2013-as 2,7 százalékhoz képest). A válaszadók 4,8 százaléka mondta, hogy nem hallgat zenét (a 2013-as 1 százalékhoz képest), 0,9 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol erre a kérdésre.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
szóljon hozzá!