Fotó: Facebook/Kriterion Könyvkiadó
A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján. Az Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetről stúdióbeszélgetést közvetítettek a magyar napok honlapján elérhető KMN Tv-n. A beszélgetésen Dávid Gyula, a kiadó egykori és H. Szabó Gyula jelenlegi igazgató is részt vett.
2020. augusztus 20., 09:462020. augusztus 20., 09:46
A Polis Könyvkiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadójának gondozásában napvilágot látott kötet szerzője Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész. Dávid Gyula elmondta, az 50 éves Kriterion kiadó múltjából 22-t vállal magáénak, hiszen 1992-ben nyugdíjazták, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, 43 éve a Kriterion munkatársa. Bartha Katalin Ágnes kifejtette, a kiadó egykori munkatársaival készített interjúk megjelentetésének célja az 1969–89 közti időszak vizsgálata volt alulnézetből.
– fogalmazott az irodalomtörténész.
Dávid Gyula a KMN keretében rendezett eseményen rámutatott, az interjúsorozat elkészítése fontos volt, mert a kiadó irattára csak részben vészelte át az 1989-es változásokat, így a teljes körű dokumentáció ma szinte lehetetlen lenne. „Ehhez persze a Szekuritáte irattárában is kutatni kellene. Ezért volt fontos a kollégák megszólaltatása, mert csomó olyasmire emlékszünk, aminek nehéz lenne ma már dokumentumértékű bizonyítékát találni, az anyag ugyanakkor szubjektív is” – mondta Dávid Gyula. Hozzátette,
H. Szabó Gyula elmondta, fontos a közelmúlt intézményei felmérésének folytatása, ebbe a sorozatba illeszkedik a Magyar Adás múltjáról szóló kötet, de A Hét vagy az Ifjúmunkás, a Jóbarát folyóirat történetét is meg kellene írni, tulajdonképpen azt, hogy milyen csatornákon keresztül érvényesült a romániai magyar szellemi tőke.
– mutatott rá H. Szabó Gyula. Kiemelte, az interjúk mindenikében elhangzik Domokos Gézának (1928–2007), a Kriterion egykori igazgatójának neve, aki szellemi motorja, erős kohéziós ereje volt a kiadó működésének, hiszen nagyon emberi, működő közösséget teremtett, a sokszínű gárdát, a sok helyről érkező embereket közösséggé tudta kovácsolni.
H. Szabó Gyula azt is elmondta, az 1989 előtti cenzúra hosszú, bonyolult történet, és óvatosan kell vele bánni, mert hajlamosak vagyunk a túlegyszerűsítésre. „1977 és 1982 között Ceaușescu ördögi ötlettel intézményesen megszüntette a cenzúrát. A propagandaosztályról jelezték, hogy »vissza fogjátok sírni a cenzúrát«, hiszen az utólagos feljelentések veszélyei közt nem volt egyszerű az élet. Domokos Géza nem ijedt meg, igyekezett »kitapogatni«, hol van a cenzúra fala, és meg tudta védeni a könyveket akkor, amikor a balta készült ránk esni” – fogalmazott H. Szabó Gyula.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
szóljon hozzá!