Kriterion: az erdélyi magyarok számára a könyvet jelentő márkanév

Kriterion: az erdélyi magyarok számára a könyvet jelentő márkanév

Fotó: Facebook/Kriterion Könyvkiadó

A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján. Az Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetről stúdióbeszélgetést közvetítettek a magyar napok honlapján elérhető KMN Tv-n. A beszélgetésen Dávid Gyula, a kiadó egykori és H. Szabó Gyula jelenlegi igazgató is részt vett.

Kiss Judit

2020. augusztus 20., 09:462020. augusztus 20., 09:46

A Polis Könyvkiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadójának gondozásában napvilágot látott kötet szerzője Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész. Dávid Gyula elmondta, az 50 éves Kriterion kiadó múltjából 22-t vállal magáénak, hiszen 1992-ben nyugdíjazták, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, 43 éve a Kriterion munkatársa. Bartha Katalin Ágnes kifejtette, a kiadó egykori munkatársaival készített interjúk megjelentetésének célja az 1969–89 közti időszak vizsgálata volt alulnézetből.

Idézet
Az erdélyi lakáskultúrának is fontos eleme volt a Kriterion, hiszen az értelmiségiek lakásában mindenhol fellelhetőek voltak a kiadó által megjelentetett kötetek. Az interjúkötet elkészítésében sok dokumentum állt rendelkezésemre, ugyanakkor Dávid Gyula és H. Szabó Gyula nagy segítségemre volt, hogy kiválasszuk a 16 interjúalanyt”

– fogalmazott az irodalomtörténész.

Dávid Gyula a KMN keretében rendezett eseményen rámutatott, az interjúsorozat elkészítése fontos volt, mert a kiadó irattára csak részben vészelte át az 1989-es változásokat, így a teljes körű dokumentáció ma szinte lehetetlen lenne. „Ehhez persze a Szekuritáte irattárában is kutatni kellene. Ezért volt fontos a kollégák megszólaltatása, mert csomó olyasmire emlékszünk, aminek nehéz lenne ma már dokumentumértékű bizonyítékát találni, az anyag ugyanakkor szubjektív is” – mondta Dávid Gyula. Hozzátette,

a diktatúra bukásáig a kiadó munkásságában fontos volt a munkatársak személyes hozzáállása, valamint az is, hogy ki-ki menet közben találta meg saját magát, saját helyét és hivatását a Kriterionnál.

H. Szabó Gyula elmondta, fontos a közelmúlt intézményei felmérésének folytatása, ebbe a sorozatba illeszkedik a Magyar Adás múltjáról szóló kötet, de A Hét vagy az Ifjúmunkás, a Jóbarát folyóirat történetét is meg kellene írni, tulajdonképpen azt, hogy milyen csatornákon keresztül érvényesült a romániai magyar szellemi tőke.

Idézet
Mindenkiben úgy él, hogy a Kriterion az a márkanév, ami az erdélyi magyarok számára a könyvet jelenti, ugyanakkor itt valósult meg a legharmonikusabban a magyar, német, szerb, szlovák szellemi potenciál, ugyanis a kiadó kilenc nyelven adott ki köteteket”

– mutatott rá H. Szabó Gyula. Kiemelte, az interjúk mindenikében elhangzik Domokos Gézának (1928–2007), a Kriterion egykori igazgatójának neve, aki szellemi motorja, erős kohéziós ereje volt a kiadó működésének, hiszen nagyon emberi, működő közösséget teremtett, a sokszínű gárdát, a sok helyről érkező embereket közösséggé tudta kovácsolni.

H. Szabó Gyula azt is elmondta, az 1989 előtti cenzúra hosszú, bonyolult történet, és óvatosan kell vele bánni, mert hajlamosak vagyunk a túlegyszerűsítésre. „1977 és 1982 között Ceaușescu ördögi ötlettel intézményesen megszüntette a cenzúrát. A propagandaosztályról jelezték, hogy »vissza fogjátok sírni a cenzúrát«, hiszen az utólagos feljelentések veszélyei közt nem volt egyszerű az élet. Domokos Géza nem ijedt meg, igyekezett »kitapogatni«, hol van a cenzúra fala, és meg tudta védeni a könyveket akkor, amikor a balta készült ránk esni” – fogalmazott H. Szabó Gyula.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 18., csütörtök

Régizene csendül fel a háromszéki Esztelnek ferences kolostortemplomában is

Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.

Régizene csendül fel a háromszéki Esztelnek ferences kolostortemplomában is
2024. július 18., csütörtök

Emblematikus gasztronómus, valamint egy magyar és egy román világhírű evezős emlékét elevenítik fel Tusványoson

Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.

Emblematikus gasztronómus, valamint egy magyar és egy román világhírű evezős emlékét elevenítik fel Tusványoson
2024. július 17., szerda

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház

Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház
2024. július 16., kedd

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról
2024. július 16., kedd

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház

Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház
2024. július 15., hétfő

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön

Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön
2024. július 15., hétfő

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban
2024. július 15., hétfő

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része

A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része
2024. július 14., vasárnap

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához

Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához
2024. július 12., péntek

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház