2009. március 02., 09:312009. március 02., 09:31
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Gáspárik vázolta, hogy az öszszejövetel célja olyan közös, rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása volt, amelynek keretében az önkormányzatok hatékonyabban támogathatnák az intézményeket, azok pedig a közönség érdekében kiegészítenék egymás kínálatát, vigyázva arra, hogy ne tevődjenek egymásra a jelentős előadások.
„A marosvásárhelyi kulturális kínálat igen gazdag és változatos. Ezért azt is el tudom képzelni, hogy talán 10–12 év múlva egy éven keresztül Marosvásárhely legyen Európa kulturális fővárosa” – mondta a rektor, aki a tanácskozás legkézenfekvőbb eredményének azt tartja, hogy hamarosan egy közös vásárhelyi jegypénztár létesül.
Valószínűleg a vásárhelyi Kultúrpalota földszintjén levő idegenforgalmi irodába rendezik majd be ezt a közös jegyárusító központot, ahol számítógépes nyilvántartás segítségével bárki számára könynyen áttekinthető lesz a város kulturális kínálata, és bármely előadásra jegyet lehet majd vásárolni – jelentette be a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke, aki fontosnak tartja, hogy a megyei önkormányzat segítségével a művelődési intézmények vigyék el előadásaikat legalább a megye kisvárosaiba.
Claudiu Maior alpolgármester azt ígérte, hogy a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház hamarosan olyan állapotban lesz, hogy bármilyen színvonalas rendezvénynek otthont adhat, és mint mondta, a városi önkormányzat pályázat útján 8 millió eurót nyert, amelyből a középkori várat újítják fel, és ezáltal a vár kulturális rendezvények helyszíne lehet.
Vlad Rădescu színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nemrég kinevezett igazgatója azt szeretné, hogy „jövőre, amikor a huszadik évfordulója lesz annak, hogy Marosvásárhelyen kirobbant egy nemkívánatos etnikumközi konfliktus, nevezzék ki a várost Románia kulturális fővárosává”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok