Közkinccsé válik Kántor Lajos hagyatéka

Kántor Lajosnak egyébként gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló hagyatéka is van, amelynek jó része közkinccsé vált. A hagyaték egy részét a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg nemrég. A központ gyűjteménye folyamatosan bővül, a Sapientia Alapítvány nyújt jelentős és folyamatos támogatást a műtárgyvásárlás lebonyolításában.

Kántoresque: széles körben elérhetővé teszik az értékeket

A Kántor Lajos szellemi hagyatékát kutató Balázs Imre József kifejtette, körülbelül egy éve beszélt a Krónikának egy erdélyi magyar irodalmi múzeum tervéről, a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés ötlete ehhez az elképzeléséhez is kapcsolódik.

Ezért is kapcsoltuk össze két szakkollégium fiataljainak a szaktudását, érdeklődési körét: a Láthatatlan Kollégium a filológiai-értelmezői dimenziót jelenti, a Spectator Média Kollégium pedig a kortárs médiakontextusban való kommunikálhatóság kérdéseire tud jobban odafigyelni” – fejtette ki Balázs Imre József.

Vallasek Júlia, a projekt másik irányítója úgy fogalmazott,

„A terv fontosságát számunkra az adja, hogy az életműtől elindulva a hagyatékgondozás konkrét és rendszerszintű problémáit is meg lehet mutatni. Videóinterjúk, fotóanyagok, webes anyagok közzétételét tervezzük, amelyek révén megpróbáljuk ezt a tágabb kérdéskört is körüljárni” – mutatott rá Vallasek Júlia.

Honlap mutatja be
a sokrétű hagyatékot

Amint a Kántoresque honlapján szerepel, Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban.

A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és „oral history” (magyarra elbeszélt történelemnek fordítható – szerk. megj.) típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva.

„Eredeti, járvány előtti terveink szerint a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezését követően, közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után” – írják a kezdeményezők.

Az erdélyi művészet
keresztmetszete

Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékából az EMŰK mintegy kétszáz művet vásárolt meg. Amint a Sapientia Alapítvány és az EMÜK közös, 2020-ban megjelent, a gyűjteményüket bemutató kiadvány előszavában Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója írta, a központ alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos műkritikus hagyatéka, amely valóságos keresztmetszete a 20. század és kiemelten 70–80-as évek erdélyi művészetének. Olyan közérdeklődésre mindenképpen számító alkotásokkal, mint a Nagy Albert Fehér kakas és Tél, Baász Imre Madárijesztő, Balázs Péter Piac vagy Gazdáné Olosz Ella Kakasok című remekei.

Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékának külön érdeme, hogy a klasszikusabb értékek mellett a vele kortárs művészek, közelmúltban lezáródott életművek is képviseltetik magukat, mint Ady József, Cseh Gusztáv, Korondi Jenő, Deák Ferenc, Kusztos Endre, sőt számos ma élő alkotó fontos művei is megtalálhatók benne.