Kántor Lajos irodalomtörténész, fi lológus, kritikus gazdag szellemi örökséget hagyott hátra
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kántor Lajos 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
2021. január 27., 19:502021. január 27., 19:50
Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékát térképezik fel a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium egyetemi hallgatói. A kutatást Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, a Láthatatlan Kollégium szakmai vezetője, valamint Vallasek Júlia, a BBTE Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományok karának docense, a Spectator Média Szakkollégium vezetője irányítja.
Kántor Lajosnak egyébként gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló hagyatéka is van, amelynek jó része közkinccsé vált. A hagyaték egy részét a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg nemrég. A központ gyűjteménye folyamatosan bővül, a Sapientia Alapítvány nyújt jelentős és folyamatos támogatást a műtárgyvásárlás lebonyolításában.
A Kántor Lajos szellemi hagyatékát kutató Balázs Imre József kifejtette, körülbelül egy éve beszélt a Krónikának egy erdélyi magyar irodalmi múzeum tervéről, a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés ötlete ehhez az elképzeléséhez is kapcsolódik.
Ezért is kapcsoltuk össze két szakkollégium fiataljainak a szaktudását, érdeklődési körét: a Láthatatlan Kollégium a filológiai-értelmezői dimenziót jelenti, a Spectator Média Kollégium pedig a kortárs médiakontextusban való kommunikálhatóság kérdéseire tud jobban odafigyelni” – fejtette ki Balázs Imre József.
Vallasek Júlia, a projekt másik irányítója úgy fogalmazott,
„A terv fontosságát számunkra az adja, hogy az életműtől elindulva a hagyatékgondozás konkrét és rendszerszintű problémáit is meg lehet mutatni. Videóinterjúk, fotóanyagok, webes anyagok közzétételét tervezzük, amelyek révén megpróbáljuk ezt a tágabb kérdéskört is körüljárni” – mutatott rá Vallasek Júlia.
Amint a Kántoresque honlapján szerepel, Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban.
A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és „oral history” (magyarra elbeszélt történelemnek fordítható – szerk. megj.) típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva.
„Eredeti, járvány előtti terveink szerint a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezését követően, közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után” – írják a kezdeményezők.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékából az EMŰK mintegy kétszáz művet vásárolt meg. Amint a Sapientia Alapítvány és az EMÜK közös, 2020-ban megjelent, a gyűjteményüket bemutató kiadvány előszavában Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója írta, a központ alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos műkritikus hagyatéka, amely valóságos keresztmetszete a 20. század és kiemelten 70–80-as évek erdélyi művészetének. Olyan közérdeklődésre mindenképpen számító alkotásokkal, mint a Nagy Albert Fehér kakas és Tél, Baász Imre Madárijesztő, Balázs Péter Piac vagy Gazdáné Olosz Ella Kakasok című remekei.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékának külön érdeme, hogy a klasszikusabb értékek mellett a vele kortárs művészek, közelmúltban lezáródott életművek is képviseltetik magukat, mint Ady József, Cseh Gusztáv, Korondi Jenő, Deák Ferenc, Kusztos Endre, sőt számos ma élő alkotó fontos művei is megtalálhatók benne.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
szóljon hozzá!