Kántor Lajos irodalomtörténész, fi lológus, kritikus gazdag szellemi örökséget hagyott hátra
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kántor Lajos 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
2021. január 27., 19:502021. január 27., 19:50
Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékát térképezik fel a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium egyetemi hallgatói. A kutatást Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, a Láthatatlan Kollégium szakmai vezetője, valamint Vallasek Júlia, a BBTE Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományok karának docense, a Spectator Média Szakkollégium vezetője irányítja.
Kántor Lajosnak egyébként gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló hagyatéka is van, amelynek jó része közkinccsé vált. A hagyaték egy részét a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg nemrég. A központ gyűjteménye folyamatosan bővül, a Sapientia Alapítvány nyújt jelentős és folyamatos támogatást a műtárgyvásárlás lebonyolításában.
A Kántor Lajos szellemi hagyatékát kutató Balázs Imre József kifejtette, körülbelül egy éve beszélt a Krónikának egy erdélyi magyar irodalmi múzeum tervéről, a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés ötlete ehhez az elképzeléséhez is kapcsolódik.
Ezért is kapcsoltuk össze két szakkollégium fiataljainak a szaktudását, érdeklődési körét: a Láthatatlan Kollégium a filológiai-értelmezői dimenziót jelenti, a Spectator Média Kollégium pedig a kortárs médiakontextusban való kommunikálhatóság kérdéseire tud jobban odafigyelni” – fejtette ki Balázs Imre József.
Vallasek Júlia, a projekt másik irányítója úgy fogalmazott,
„A terv fontosságát számunkra az adja, hogy az életműtől elindulva a hagyatékgondozás konkrét és rendszerszintű problémáit is meg lehet mutatni. Videóinterjúk, fotóanyagok, webes anyagok közzétételét tervezzük, amelyek révén megpróbáljuk ezt a tágabb kérdéskört is körüljárni” – mutatott rá Vallasek Júlia.
Amint a Kántoresque honlapján szerepel, Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban.
A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és „oral history” (magyarra elbeszélt történelemnek fordítható – szerk. megj.) típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva.
„Eredeti, járvány előtti terveink szerint a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezését követően, közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után” – írják a kezdeményezők.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékából az EMŰK mintegy kétszáz művet vásárolt meg. Amint a Sapientia Alapítvány és az EMÜK közös, 2020-ban megjelent, a gyűjteményüket bemutató kiadvány előszavában Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója írta, a központ alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos műkritikus hagyatéka, amely valóságos keresztmetszete a 20. század és kiemelten 70–80-as évek erdélyi művészetének. Olyan közérdeklődésre mindenképpen számító alkotásokkal, mint a Nagy Albert Fehér kakas és Tél, Baász Imre Madárijesztő, Balázs Péter Piac vagy Gazdáné Olosz Ella Kakasok című remekei.
Kántor Lajos képzőművészeti hagyatékának külön érdeme, hogy a klasszikusabb értékek mellett a vele kortárs művészek, közelmúltban lezáródott életművek is képviseltetik magukat, mint Ady József, Cseh Gusztáv, Korondi Jenő, Deák Ferenc, Kusztos Endre, sőt számos ma élő alkotó fontos művei is megtalálhatók benne.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!