2009. május 20., 10:312009. május 20., 10:31
A népszerű sztori azonban mégiscsak folytatásért kiáltott – nem utolsósorban a bevételek miatt – ezért aztán a legújabb X-Men-moziban áthidaló megoldásként az előzményeket mutatják be, abból az időszakból, amikor a szervezett körülmények között tevékenykedő igazságosztók csoportja nem is létezett.
A történet főszerepét pedig a legnépszerűbb X-Manre, Rozsomákra osztották (aki az angol eredetiben Wolverine, a magyar képregényrajongók pedig az eredetinek megfelelően Rozsomákként ismerhették meg, ám a film fordítói rejtélyes okokból inkább Farkasnak keresztelték).
A kissé furcsára sikeredett „keresztelő” ellenére az X-Men kezdetek: Farkas minden tekintetben a korábbi filmek hangulatát idézi, miközben bemutatja a legismertebb X-Man életútját. A sztori valamikor a 19. század elején kezdődik, amikor a két főszereplő, Farkas és Kardfogú – akik a képregénnyel ellentétben itt testvérek – még gyermekként jelenik meg.
Ekkor fedezik föl magukban a különleges képességeket, és ekkor indul útjára az elpusztíthatatlan testvérpár, hogy az elkövetkező százötven év összes háborúját végigharcolja a csillagos-sávos lobogó alatt.
X-Men Origins: Wolverine. Amerikai akciófilm, 109 perc, 2009. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Hugh Jackman, Lynn Collins, Dominic Monaghan, Liev Schreiber. Írta: David Benioff. Kép: Donald McAlpine. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az első tizenöt perc ettől igencsak mozgalmasra sikeredett, hiszen Farkas és Kardfogú az amerikai polgárháborútól Vietnamig minden harctéren ott van, ez pedig nem kevés csatajelenetet jelent.
A törés Vietnamban következik be, ahol a főhősöket beszervezik egy titkos kormányprogramba: más mutánsokkal együtt a Föld különböző pontjain kell az amerikai érdekekért harcolniuk.
A főszereplők között itt robban ki a végzetes konfliktus, Farkas ugyanis képes elnyomni magában a vadállatot, Kardfogú viszont egyenesen élvezi a mészárlásokat.
Farkas ezért ott is hagyja a csapatot, hogy évekre visszahúzódjon a kanadai rengetegbe, ahol szerelme oldalán favágóként él, mindaddig, amíg Kardfogú fel nem bukkan, hogy elpusztítsa őt.
A sztori meglehetősen sötét és lassan csörgedező, nincs meg benne az a pörgés, ami a korábbi X-Men-filmekben. De hát ez nem is csoda, hiszen itt – főleg a film első felében – még meglehetősen alacsony az egy négyzetméterre eső mutánsok aránya, így aztán nem követik egymást félpercenként a látványos vizuális trükkök.
Ennek ellenére azért az akció sem hiányzik, főleg azt követően, hogy Farkas belemegy: egy titkos katonai kísérlet részeként csontjait a frissen fölfedezett, földönkívüli eredetű fémmel, adamantiummal töltsék fel. Ennek nyomán ugyanis valóban sebezhetetlenné válik, ami igencsak jól jön, amikor kiderül, hogy azok, akikben mindvégig megbízott, becsapták, így aztán kezdődhet a leszámolás.
A filmet persze jórészt Hugh Jackman viszi a hátán, aki kitűnően hozza a morózus, kegyetlen, ám állati oldala ellen is mindvégig küzdő karaktert, de maga a sztori is képes majdnem két óra erejéig a vászon előtt tartani a nézőt, attól függetlenül, hogy X-Men-rajongó, vagy sem. A fanok viszont örvendezhetnek: a hírek szerint ugyanis a most mozikba került nyitó epizódnak is készül a folytatása.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.