2009. április 28., 10:042009. április 28., 10:04
A mikiegeres stúdió új mozijának főszereplője ezúttal Volt, a szuperkutya, aki különleges képességeinek köszönhetően kis gazdija, Penny oldalán száll szembe a gonosz erőivel. Legalábbis ő ezt hiszi magáról – kiderül ugyanis, hogy valójában filmszereplő, akit kölyökkorától kezdve a stúdió nevel, és burokban tartják: a külvilággal sohasem kerülhet kapcsolatba, így aztán fogalma sincs róla, hogy minden lépését kamerák, ezeken keresztül pedig nézők milliói lesik hétről hétre. Az idillnek akkor szakad vége, amikor egy baleset folytán Volt kiszakad megszokott környezetéből, és Hollywoodból New Yorkba kerül, ahol egy kivert házimacska, Mici, valamint egy tévéfüggő, hiperagresszív aranyhörcsög, T-Rex segítségével próbál meg visszatalálni saját közegébe.
| Bolt. Amerikai animációs film, 96 perc, 2008 Rendezte: Chris Williams, Byron Howard. Írta: Chris Williams. Zene: John Powell. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az alaptörténet nem véletlenül hangzik ismerősen: az életét tudtán kívül tévékamerák kereszttüzében élő főhős motívuma a Jim Carrey főszereplésével készült Truman Show-ból származik, aktualitását pedig az immár nálunk is évek óta futó valóságshow-k biztosítják.
Persze a Volt (akinek amúgy eredeti neve Bolt, ám az ötletes magyar fordítás úgy igazította a hazai fülekhez a nevet, hogy az eredeti hangzását megőrizve a villámcsapás angol megnevezésére való utalást is tartalmazza) nem akar olyan mélységeket, társadalmi jelenségeket és az egyén kötöttségekből való kitörési kísérleteit megmutatni, mint a Truman Show.
Egyszerű gyerekfilm, amely sallangmentesen, a bevált megoldásokkal, szimpatikus állathősökkel és rengeteg poénnal operálva kívánja szórakoztatni célközönségét, amely valahová a 3–12 éves korosztály közé lőhető be. Ennek megfelelően Volt hazaútja során kevés, a szó szoros értelmében vett, a mai animációs filmek zömében megszokott akciót láthatunk, ehelyett rengeteg vicces kalandot él át, amelyek során a steril környezetben szocializálódott bumfordi farkaskutyakölyök megtanul önmaga lenni, és képzelt szuperképességek nélkül is boldogulni a világban.
Az animációs filmekben már megszokott módon számos jól eltalált karakterrel találkozunk, a legütősebb azonban mind közül a dühöngő T-Rex, aki kicsiny műanyag gömbjéből csak néha kimozdulva teszi ártalmatlanná mindazokat, akik rajongása tárgya, Volt útjába akarnak állni a hazaút során.
A történet nem bonyolult, nem is hat igazán az újdonság erejével, nincsenek benne látványos robbanások és torz figurák: egyszóval igazi Disney-iparosmunka, amelyet bármelyik szülő nyugodt szívvel levetíthet csemetéjének. A gyerekek garantáltan élvezni fogják. Kivéve, ha Cartoon Network vagy Nickelodeon kaliberű rajzfilmekhez szoktak, akkor ugyanis fennáll a veszélye, hogy meglehetősen ódivatúnak és unalmasnak találják majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok