2009. augusztus 26., 10:352009. augusztus 26., 10:35
Az 1974-es moziban még Walter Matthau játszotta a főszerepet, és a film hűebben követte nyomon a regény cselekményét, de nem ezért jobb, mint a mostani remake. A New York-i metróban játszódó túszdráma történetét ugyanis Scott saját, akciófilmes hagyományaira építve alkalmazta ismét képernyőre, aminek nyomán az eredeti sztorinál pörgősebb, de egyben zavarosabb és követhetetlenebb filmet kapunk.
A sztori amúgy bizonyára sokak számára ismerős: négy bűnöző eltéríti az egyik New York-i metrót, váltságdíjként pedig tízmillió dollárt kér. A városnak egy órája van arra, hogy fizessen, különben az elkövetők elkezdik kivégezni a túszokat. A mészárlást Zachary Garber, a diszpécserszolgálat vezetője próbálja megelőzni, aki rádión keresztül próbálja meggyőzni a vonateltérítők vezetőjét, Rydert arról, hogy engedje el a túszokat.
Scott azonban rendesen megkeverte a történetet, így például az eredetileg Walter Matthau játszotta cinikus, fehér metrórendőrből, Garber nyomozóból a politikai korrektség jegyében fekete bőrű diszpécserszolgálat-vezető lesz, Denzel Washington megszemélyesítésében, a vonateltérítők kimért, angol zsoldos vezetőjéből pedig John Travolta megszemélyesítésében minden hájjal megkent, bűnözővé avanzsált New York-i tőzsdecápa.
The Taking of Pelham 1 2 3. Amerikai–angol krimi, 146 perc, 2009. Rendezte: Tony Scott. Szereplők: Denzel Washington, John Travolta, Victor Gojcaj, James Gandolfini, Luis Guzmán, John Turturro. Írta: Brian Helgeland. Kép: Tobias A. Schliessler. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2 |
A Hajsza a föld alatt új feldolgozása ennek nyomán igazi, 21. századi alkotás, mind szereplőinek karakterét, mind a konfliktust tekintve. Míg az eredeti sztoriban csupán a váltságdíj megszerzése volt az elkövetők célja, itt már egy trükkös tőzsdei tranzakció is megbújik a háttérben, és a bűnözők interneten keresztül követik nyomon a földfelszínen zajló eseményeket.
A jó és a rossz küzdelméről szóló alapkonfliktust a forgatókönyvíró megpróbálta némiképp árnyalni a senki sem ártatlan elv alapján, így aztán kiderül, hogy Garber korábban korrupciós ügybe keveredett, de a klasszikus protagonista-antagonista morális ellentét árnyalására tett ilyetén kísérlet igencsak gyengén sül el, az ebből adódó feszültséget ugyanis jó hollywoodi szokás szerint már az elején elfojtják, és mégiscsak kiderül, hogy a pozitív főhős valódi nemes jellem.
Igazi 21. századi alkotássá teszi a filmet a látványvilág is: Scott már az elejétől kezdve gyorsan váltakozó, klipszerű jelenetekből alkotta meg a filmet, a jeleneteket az idő múlását jelző feliratok, valamint az események helyszínét jelző térképek választják el egymástól, miközben a száguldás érzetét az aláfestésként alkalmazott gépzene ritmusa is fokozza. Minderre alapvetően semmi szükség nincs, a feliratok és a háromdimenziós térképek inkább zavarólag hatnak, de hát valószínűleg így vélték kiválthatónak a történet igazi, hiteles fordulatait, amelyek hiánya azonban így is ordít.
A színészek teljesítménye is meglehetősen sterilre sikeredett, Travolta azonkívül, hogy a klasszikus rosszfiú-szerelésben, fekete bőrdzsekiben feszít, szigorúan nyírt körszakállal és fél négyzetméteres tetkóval, nem igazán tesz hozzá semmit a karakterhez, és Denzel Washington sem törte össze magát, hogy hitelesen hozza a feleségének este a közértben vásárolt tejet nejlonzacskóban hazacipelő átlagpolgárt.
John Turturro nyomozója emelkedik ki csupán a mezőnyből, de ő is csupán azért, mert nem kellett erőlködnie. A Hajsza a föld alatt remake-je úgy jellemezhető a legszemléletesebben, hogy Tony Scott leforgatta a regény videoklip-változatát, ami azonban moziban nagyon nem ül, az MTV-n meg a hosszúsága miatt úgysem adnák le. Úgyhogy igazából teljesen fölösleges volt.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.