2009. augusztus 12., 10:092009. augusztus 12., 10:09
A meglehetősen különc angol showman specialitása az, hogy sohasem saját magaként teszi fel a lehető legblődebb kérdéseket interjúalanyainak, hanem három alteregot is „kifejlesztett”: Ali G-t, a fehér rappert, Boratot, a kazah riportert és Brünot, a meleg osztrák divatőrültet. Cohen tv-műsorában rendszeresen váltogatja a figurákat, az első két karakternek pedig már néhány éve elkészült az egész estés filmje is, a Borat emlékezetes sikert is produkált. Nem várathatott hát sokat magára Brüno sem, aki a másik két karakterhez hasonlóan eltúlzott személyiségi jegyekkel rendlkezik: Ali G-hez és Borathoz hasonlóan retardált, és nem egyszerűen meleg – annyira forró, mint egy húszezer wattos hősugárzó. De éppen ezek a jegyek szükségesek ahhoz, hogy a Cohen-féle áldokumentumfilmek működjenek. A szellemileg visszamaradott karakter kiemeli: a hivatalosan normálisnak minősülő hús-vér emberek valójában fikarcnyival sem kulturáltabbak vagy toleránsabbak a fiktív karakternél.
Amerikai vígjáték, 83 perc, 2009. Rendezte: Larry Charles. Szereplők: Sacha Baron Cohen, Ben Youcef, Alice Evans, Candice Cunningham, Sandra Seeling. Írta: Dan Mazer, Sacha Baron Cohen. Kép: Anthony Hardwick, Wolfgang Held. Zene: Erran Baron Cohen. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4. |
Bár a Borathoz hasonlóan a Brüno is az amerikai társdalom előítéleteit és dogmáit teszi nevetségessé, azért Európa is megkapja a magáét. Hiszen Brüno osztrák, így aztán pályafutását az európai divatvilág nevetségessé tételével kezdi. A melírozott frizurájú, elképesztő ruhakölteményekben pompázó álriporter a milánói kifutók legismertebb arcait alázza porig, bemutatva, mennyire önteltek és gátlástalanok, ha a hírnévről van szó: a hatalmas egóval rendelkező divatguru a fanszőrzetét is hajlandó megmutatni, csak hogy szerepelhessen a tévében, az üres fejű szupermodell pedig lelkesen bizonygatja, milyen nehéz dolog is a járás.
Miután azonban beüt a krach – Brünot közbotrányokozás miatt kirúgják a Funky Zeit című műsorból –, elhatározza: világhírű lesz, ehhez pedig a legjobb módszer, ha minden lehetőségek földjére, Amerikába utazik.
Los Angelesben aztán alkalmat is kap arra, hogy megcsillogtassa showmani képességeit, de az izgága, homoszexualitását nem csupán nyíltan vállaló, de azt egyenesen provokatívan hangsúlyozó karakter mindenkinél kiveri a biztosítékot a veterán kanadai politikustól kezdve Harrison Fordig és Paula Abdulig. Itt sem marad el a világsztárok porig alázása: Paula Abdul szemrebbenés nélkül nyilatkozik arról, hogy legfőbb feladatának az emberek megsegítését tartja, miközben egy bútorok híján jó pénzért székként alkalmazott mexikói bevándorló hátán ül.
Brüno világhírért folytatott hajszája közben aztán minden, a nyugati világ számára tabunak számító dogmát kikezd: megpróbál békét teremteni a Közel-Keleten, de sem az izraeli, sem a palesztin fél nem díjazza azt a kezdeményezést, hogy a zsidók kapják vissza a piramisokat, és a terrorista vezér előtt is hiába szidja Oszama bin Ladent, nem hajlandó túszul ejteni. Nem jön be a sztárok körében dúló divat, az afrikai kisfiú örökbe fogadásának ötlete sem: a kis O. J.-t elveszik tőle, mikor kiderül, hogy egy I-Podért cserélte.
A Brüno nem attól üt, hogy alpári altesti poénok sorjáznak benne, hanem attól, hogy ráhúzza a vizes lepedőt az emberek átverésére épülő rendszer minden szereplőjére a kókler médiumtól kezdve az álszent show-műsorvezetőig, s a még álszentebb hittérítőig. Közben pedig nem csupán a homofóbokat állítja pellengérre, hanem a hírnévért mindenre képes sztárokat is, akik számára a homoszexualitás ugyanúgy divat és trend kérdése, mint a fejlődő országokban élő, nehéz sorsú kisgyerekek örökbe fogadása. Sacha Baron Cohen megmutatta: nem Brüno „ferde”, hanem a sztárkultuszba, a sznobériába és a pénzhajhászásba belehülyült világ.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.