2009. szeptember 23., 09:262009. szeptember 23., 09:26
Az egyik legnagyobb úttörő ebben a műfajban a Disney, amely most újabb „vegyes” gyerekfilmmel állt elő: a G-Force – Rágcsávókban számítógép-animált tengerimalacokat küldenek az emberek világába, hogy megmentsék őket a pusztulástól.
És hogy hogyan lesznek házikedvenc rágcsálókból kommandósok? Nos, természetesen egy titkos amerikai kormányprogram keretében, amely az állati intelligencia fejlesztésével próbál hatékony ügynököket képezni a titkosszolgálatok számára. Ehhez bonyolult számítógépes technológia áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az emberi kommunikációt a programban részt vevő tengerimalacokkal, vakondokkal, legyekkel és csótányokkal.
A kis csapat a siker kapujában áll, hiszen esélyt kapnak arra, hogy igazi FBI-ügynökökké avassák őket. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell. El is határozzák, hogy magánakció keretében titkos információkat szereznek egy gyanús milliomos szándékairól, aki az egész világot behálózó, elektronikus háztartási gépeket gyártó cégén keresztül rejtélyes akcióra készül. A próba azonban kudarcba fullad, a csapatot feloszlatják, a tagok egy kisállat-kereskedésbe kerülnek. A nulláról kezdve kell bebizonyítaniuk, hogy méltóak a szövetségi ügynöki jelvényre.
G-Force. Amerikai animációs vígjáték, 2009, 90 perc. Rendezte: Hoyt Yeatman. Szinkronhangok: Nicolas Cage, Tracy Morgan, Dee Bradley Baker, Penélope Cruz, Steve Buscemi, Zack Galifianakis. Írta: Tim Firth, Hoyt Yeatman. Zene: Trevor Rabin. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3 |
A G-Force – Rágcsávók sztorija első hallásra nem rejt sok újdonságot magában, tulajdonképpen sablonos történet, amelyről a néző már az első pillanattól kezdve tudja, hogy a hepiend kötelező, hiszen Disney-filmről van szó. Mégis, a nem túl nagy várakozással beülő nézőt egy idő után magával ragadja a sztori, amely az önmagát károsan komolyan vevő Mission Impossible-jellegű szuperkém-zsáner kitűnő paródiája.
A professzionálisan képzett tengerimalacok, a számítógépzseni vakond és a bekamerázott piaci légy ugyanúgy küzdősportelemek és hiperfejlett műszaki kütyük segítségével kerekednek felül a problémákon, mint Tom Cruise és társai a mozitrilógiában – csak éppen sokkal emberközelibb a történet, annak ellenére, hogy a főszerepekben nem ügyeletes szívtiprókat és igéző idomú dívákat láthatunk, hanem számítógép által életre keltett hobbiállatokat.
A történet ráadásul csak egy darabig fakocka bonyolultságú – az alkotóknak még arra is maradt energiájuk, hogy egy kis meglepetést is vigyenek bele, igaz, az ebből fakadó konfliktust aztán meglehetősen buta fordulattal zárják le. Mindemellett a film ötletes poénokat és még ötletesebb figurákat vonultat fel, Vékond, a számítógépzseni vakond karaktere például telitalálat. (Amúgy a magyar változat kidolgozói ismét hozták a formájukat: nem csupán lefordították a poénokat és a szereplők nevét, hanem magyarították azokat, így gyakran az eredeti változatnál is ötletesebb a végeredmény.)
Persze a film ettől még nem válik megkérdőjelezhetetlenül zseniális alkotássá, de a gyerkőc garantáltan imádni fogja, és a moziba vele együtt beülő felnőtt számára is kézenfekvő a másfél órányi kikapcsolódás. Már csak arra kell lelkileg felkészülni, hogy a moziból kijövet ellen tudjon állni a kissrácnak, aki a legközelebbi kisállat-kereskedés irányába rángatja, mivel egy új tengerimalac nélkül esze ágában sincs hazamenni.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.