2009. április 08., 10:452009. április 08., 10:45
A német rendező – aki olyan, több rangos fórumon is díjazott alkotások után tett látogatást a politikai thriller műfajában, mint A lé meg a Lola, valamint a Parfüm – ezúttal egy angol Interpol-nyomozó és egy New York-i kerületi ügyésznő nyomozásába vezeti be a nézőt.
A Clive Owen által alakított nyomozó egész Európán keresztül üldözi a nagyhatalmú pénzintézet vezetőjét, miközben társait sorra meggyilkolják, és kiderül: a világ több országának kormányát érintő fegyverbizniszbe készül beletenyerelni, amely annyira fontos, hogy a hálózat még a politikai gyilkosságoktól sem riad vissza, ha egy közszereplő készül az útjukba állni.
The International. Amerikai–német thriller, 2008, 118 perc. Rendezte: Tom Tykwer. Szereplők: Clive Owen, Naomi Watts, Armin Mueller-Stahl, Ulrich Thomsen, Jack McGee. Írta: Eric Singer. Kép: Frank Griebe. Zene: Reinhold Heil, Tom Tykwer. Értékelés az 1-5-ös skálán: 3 |
Hidegvérrel lelövik azt az olasz üzletembert, aki akadályt gördíthet a tranzakció útjába, és aki amúgy népszerűsége folytán eséllyel pályázik a miniszterelnöki tisztségre is. Ezzel a Berlusconi-jelenség, a politikum és az üzleti élet összefonódása is megvillan a filmben. Amúgy maga az alaptörténet is valós eseményre épül: a kilencvenes évek elején a BCCI bankról derült ki, hogy a harmadik világba irányuló fegyverszállítás egyik legfőbb haszonélvezője volt – akárcsak a filmben emlegetett IBBC bank.
Tykwer mindvégig kitűnő érzékkel adagolja a feszültséget, amely az első képkockától az utolsóig kitart, és még akkor is képes lekötni a nézőt, ha amúgy a történet nem sok eredetiséget mutat, a sztori ugyanis folyamatosan a hetvenes évek hidegháborús thrillereit idézi. Bizonyára ennek jegyében kapott helyet a szereplők között az egykori keletnémet titkosrendőrség, a Stasi magas rangú vezetőjeként tevékenykedő karakter is, aki itt is a rossz oldalon áll, ám korábbi bűnei miatti vezeklésként végül ő az, aki segít a főszereplőnek a szövevényes ügy felderítésében.
A rendező művészfilmes énje lépten-nyomon megmutatkozik a filmben: a hideg tónusú, kékesszürkés árnyalatú képek, a lassan, szinte már vontatottan kibontakozó történet, valamint az általa is jegyzett, baljós hangulatú szintetizátorzene mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyomasztó, feszült alaphangulat mindvégig megmaradjon.
A mozi egyik alapvető jellegzetessége, hogy a jelenetek jó részében kiemelt szerepet kapnak a modern, üveg-acél paloták, a mai, gépek uralta társadalom jelképei. Az egyik leglátványosabb és legmozgalmasabb jelenet, egy hosszúra nyúlt lőfegyverpárbaj is ilyen környezetben, a Guggenheim-múzeumban kapott helyet.
Éppen ezért talán nem véletlen, hogy a végső leszámolásra viszont egy klasszikus történelmi helyszínen, az isztambuli Hagia Sophia mecset közelében kerül sor: a modern üvegpaloták védelméhez szokott főbankár ebben a közegben esetlenül, idegenül mozog, és nem menekülhet a sorsa elől.
Aki azonban azt hinné, happy endre számíthat, téved: a film végső konklúziója, hogy a pénzvilág és a bűnözői szervezetek olyannyira személytelenné, gépiessé váltak, hogy egyetlen személy – még ha a legfőbb irányítóról is van szó – kiiktatása nyomán is zavartalanul működnek tovább. Végső győztes nincs, csak szüntelen macska-egér harc az arctalan, mindent behálózó világhatalom és néhány magányos harcos között.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.