Közelkép: Mad Maxbe oltott Képes Biblia

A legkevésbé bibliai bibliai filmként jellemezte legújabb, Noé című filmjét Darren Aronofsky rendező, és amellett, hogy igazat adunk neki, meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezzel nem is lenne semmi baj.

Balogh Levente

2014. április 14., 19:342014. április 14., 19:34

Azzal már igen, hogy a rettenetesen hosszúra nyújtott film meg sem közelíti Aronofsky korábbi filmjeinek – Fekete hattyú, A pankrátor, Rekviem egy álomért – színvonalát, amelyekhez képest most egy lassan folydogáló, melodramatikus fantasy-szerűséget álmodott a képernyőre.

A történet mindenki számára közismert, az egyik legalapvetőbb bibliai mítoszt dolgozza fel. Mivel azonban maga az alapmítosz meglehetősen rövid, Aronofsky megspékelte jó néhány további szereplővel, külső és belső konfliktusokkal, valamint egy kisebb seregnyi földöntúli lénnyel.

A film sajátossága, hogy már a sztori legelején, az özönvíz előtt igazi, a Mad Max-filmek világát idéző posztapokaliptikus tájat látunk, amelyben kivágott fák száraz csonkjai meredeznek a szürke, sivár pusztaságban, amelyet itt-ott elszórt emberi csontok tarkítanak. A nézőnek az az érzése támad: ezért bizony nem lesz kár, ha elpusztul.

Az előzményekről megtudjuk, hogy a teremtést, Ádám és Éva Paradicsomból történő kiűzetését, illetve a Káin-féle testvérgyilkosságot követően az emberek olyan ipari civilizációt hoztak létre, amely felélte a Föld szinte összes erőforrását, és az önzés és a kegyetlenség uralkodott el. Ezért a Teremtő haragra gerjedt, és úgy döntött: elpusztítja az emberiséget.

Noé és családja ugyanakkor – lévén nem Káin-ivadék – más elbírálás alá esik. A főszereplő és famíliája amúgy is amolyan hippi-életmódot folytat, a civilizációtól elhúzódva, a pusztaságban él, megpróbálva elkerülni a gyilkos indulattól fűtött, élelmet keresve portyázó embercsoportokkal való találkozást. A Teremtő ennek nyomán őt választja ki a túlélésre és az élővilág megmentésére, ám a többi ember az irigység és a túlélés ösztönétől hajtva megpróbálja keresztülhúzni a számításait.

A bibliai alaptörténetnek önmagában – azon kívül, hogy az igazak megússzák a Teremtő haragját – nincs sok tanulsága, ezért aztán a történetet ki kellett bővíteni egy velejéig romlott, elvetemült antagonistával, illetve egy belső, morális konfliktussal, amely Noéban zajlik le. Azonban mindkét elem meglehetősen elnagyoltra sikeredett. A főellenség, a romlottság megtestesítőjeként bemutatott uralkodó – aki azért a Teremtő vélt szándéka előtt földig hajló Noéval szemben egyben az emberi büszkeséget és küzdeni akarást is megjeleníti – néha szinte karikatúraszerűen gonosz.

Noé erkölcsi meghasonlásában már lenne némi spiritusz, hiszen – hasonlóan a mai tömegszerencsétlenségek túlélőihez – ő sem képes feldolgozni azt, hogy miért ő maradt életben, másrészt olyannyira eluralkodik rajta az emberi nemmel szembeni gyűlölet, hogy már a saját családjában is a Teremtő akaratával szembeni szembeszegülés lehetőségét látja, ezért minden áron meg akarja akadályozni, hogy fennmaradjon az emberi nem.

A konfliktus feloldása azonban nagyon mesterkéltre és melodramatikusra sikeredett, ami azzal együtt, hogy a történet indokolatlanul hosszú és néhol unalmas – egy órával kevesebb játékidő is simán belefért volna –, teljesen agyonvágja a filmet.

Az alkotáshoz nem sokat tesz hozzá a 3D és a bukott angyalok amúgy ötletesen ábrázolt serege sem, a színészek közül pedig csak a Matuzsálemet alakító Sir Anthony Hopkinst és a Noé menyét, Ilát játszó Emma Watsont érdemes megemlíteni: Russel Crowe a címszerepben akkor sem nyújt meggyőző alakítást, ha a szerep kedvéért pátriárkaszakállat növesztett, és fölszedett néhány kilót. A Noéval Aronofsky túl sokat akart markolni.

A bibliai körítésbe ágyazott, de a mának üzenő, a Föld erőforrásait ma is agresszíven felélő emberséget ostorozó vádiratnak szánt film a gyakran közhelyes, vontatott történet miatt nem sokkal több egy Mad Maxbe oltott Képes Bibliánál. n Balogh Levente

Noé (Noah. Amerikai filmdráma, 134 perc, 2014). Rendezte: Darren Aronofsky. Szereplők: Russell Crowe, Emma Watson, Logan Lerman, Jennifer Conelly, Kevin Durand, Sir Anthony Hopkins, Douglas Booth. Írta: Darren Aronofsky, Ari Handel. Kép: matthew Libatique. Zene: Clint Mansell.

Értékelés az 1-10-es skálán: 6

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába
2025. augusztus 15., péntek

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 12., kedd

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot

A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot
2025. augusztus 12., kedd

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház

Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház
2025. augusztus 11., hétfő

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film

Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film
2025. augusztus 08., péntek

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek

Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek
2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület