A marosvásárhelyi Koszorus Krisztina „Koszika” lett a Szebeni Nemzetközi Jazzfesztivál versenyének legjobb énekese.
2016. június 01., 12:342016. június 01., 12:34
A fesztivál május 23–29. között került megrendezésre, maga a verseny pedig a rendezvény első három napjában zajlott. A teljes versenyprogram élőben követhető volt egyébként a szebeni fesztivál honlapján. A verseny első napján hat együttes versenyzett, köztük Koszorus Krisztina és Szász Csaba (képünkön), aki gitáron kísérte az énekesnőt, másnap nyolc előadó lépett színpadra, majd szerdán került sor a gálára, ahol a zsűri a megszokott négy díj helyett ötöt osztott ki.
A zsűri különdíjában ketten is részesültek: Sandu Bantaş, a jászvásári George Enescu Művészeti Egyetem tanulója, valamint a bukaresti Viorica Pintilie Quartett (Viorica Pintilie – ének, Alexandru Oltean – zongora, Adrian Flautistu – nagybőgő, Iulian Nicolau – dobok). A legjobb kompozíció Giuseppe Dimonte Neukolln című dala lett az olaszországi Pippi Dimonte zenekar előadásában. A legjobb énekes Koszorus Krisztina, a legjobb zenekar pedig a BB Quintet lett, amelynek tagjai a grazi egyetem tanulói: a brazil Marcelo Valezi (tenorszaxofon, fuvola), a horvát Ivar Krizic (basszusgitár), a magyarországi Tóth Lajos (zongora) és Balogh Balázs (dob).
A fesztivál közönsége online szavazhatott kedvencére. Az első nap után a legtöbb közönségszavazatot a bukaresti Groovy Bastards csapat kapta, melynek tagjai Ioana Vişinescu (ének), Mario Nichiforescu (basszusgitár), Leonard Croitoru (zongora), Alex Muşat (dob), Andrei Bălaşa (gitár), másnap pedig a bukaresti Cristina Radu kapta a legtöbb szavazatot a közönség részéről.
A gálán minden díjazott előadott egy zeneszámot. A gálát követő sajtótájékoztatón a zsűri elnöke, Simona Maxim elmondta: Koszorus Krisztina énekhangja, stílusa, improvizációs készsége és hangszínkészlete a legjobb volt a mezőnyben, úgyhogy egy percig sem volt kérdéses, hogy ő lesz az idei legjobb énekesnek járó díj tulajdonosa. A zsűri kiemelte a Koszikát gitáron kísérő Szász Csaba kitűnő gitárjátékát is. A szervezők közlése szerint a verseny célja, hogy egybegyűjtse a romániai és külföldi, dzsesszműfajban tevékenykedő előadókat, zenekarokat, és útjukra indítsa a fiatal zenészeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!