Nemes Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, előadóművész
Fotó: Facebook/Tamási Áron Színház
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
2025. március 14., 20:032025. március 14., 20:03
2025. március 14., 20:452025. március 14., 20:45
Nemes Levente így Farkas Árpád író, költő, műfordító után a második háromszéki Kossuth-díjas művész, és a pályájukat Erdélyben kiteljesítő színészek közül is másodikként kapta meg a legrangosabb magyar állami kitüntetést Csiky András néhai kolozsvári színművész után – írta közösségi oldalán a sepsiszentgyörgyi teátrum.
„Természetesen örülök a díjnak, de az örömön túl bonyolult érzések kavarognak bennem, rengeteg húrt megpenget a lelkemben ez az elismerés. Amikor értesítettek a döntésről, Székely János Dózsa című poémája jutott eszembe, melyből még a hatvanas évek végén készítettem egyéni előadást, és amely életem során oly sokszor segített eligazodni a nehéz helyzetekben. Most valahogy úgy érzem magam, mint Dózsa, amikor próbálja megérteni, hogy miért éppen őt nevezték ki vezérnek.
Valaki, bárki, egy a sok közül, aki nem tudta tétlen elviselni egy hasztalan kihívás szégyenét, és alkalma nyílt egyetlen derekas csapásra. S ezért mindjárt Kossuth-díjasnak kell lennie? S ezért mindjárt úgy gondoljon magára, mint aki másnál fontosabb? Mélyen és titokban tekintvén magamba bevallom, íme, önmagam előtt, hogy én e tisztet meg nem érdemeltem, és tévedésből lettem csak Kossuth-díjas” – fogalmazott Dózsa György szavaival Nemes Levente a díjátadó ünnepség után.
A medgyesi születésű előadóművész színészi pályáját a marosvásárhelyi Székely Színháznál kezdte (1962–72), majd a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésze, 1992. szeptember 5-től 2005. november végéig a közben Tamási Áron nevét felvevő színház igazgatója, november végétől a színház igazgatását Bocsárdi László az addigi rendező, művészeti vezető vette át. Színészi pályájának gazdag szerepvállalásai során szoros kapcsolatba került az irodalommal: így kitűnt Sütő András Csillag a máglyán című drámájában Kálvin, Katona Bánk bánjában Petur, Veress Dániel Örvényben című darabjában Kossuth, a Móricz Zsigmond nyomán Sylvester Lajossal közösen összeállított Bethlen Gábor című színműben a fejedelem alakításával.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
szóljon hozzá!