Az évad utolsó bemutatójára készül a marosvásárhelyi Spectrum Színház: Hedry Mária Tündér Míra című mesejátékát mutatják be június 26-án Mikházán, a Csűrszínházi Napok keretében.
2016. június 11., 12:042016. június 11., 12:04
Az előadással a társulat elsősorban a gyerekeket szeretné megszólítani, a Tündér Míra ugyanis egy olyan kortárs darab, amelyet „ökomesejátéknak” is neveznek, hiszen a mai modern kor nagy problémájáról, a környezetvédelemről és a tudatosságról szól. Az író, Hedry Mária szerint a Tündér Míra egy klasszikus mesejáték, Holnemvolt ország királyával, királynéval, udvari bolonddal, gonosz varázslóval, halászlegénnyel, kígyóval, varanggyal. Ugyanakkor az is benne van a történetben, hogy az ember hogyan fosztja ki anyagi haszonért a természetet.
A történet szerint különös dolgok történnek a palotában, amióta Lodovico, a gonosz varázsló lett a király minisztere: Tündér Rózsa királyné eltűnt, a virágok kővé váltak a kertben. Ráadásul a király száműzetésbe küldte saját leányát, Tündér Mírát, mert születésnapjára egy korsó vízzel ajándékozta meg, mondván, legyen az élete olyan tiszta, mint a víz. A naiv és kapzsi királyt Lodovico közben ráveszi, hogy gyártsanak a folyó és a tó vizéből aranyat, amit csak úgy lehet elérni, hogy megmérgezik a vizeket. Lodovico szándéka az, hogy elpusztítja a természetet, s egy műanyag világot teremt helyette.
Hedry Mária író, költő harmadik színpadi művének egyik fontos üzenete az, hogy óvjuk meg a természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Az előadás rendezője, Török Viola úgy érzi, bár 5–12 éveseknek szóló mesejátéknak készült, mondanivalója a szülőknek, a felnőtteknek is szól. Az előadásban egy kilencéves kisfiú, Bakó-Vilhelem Csanád is játszik. A Bolyai Farkas-gimnázium második osztályos diákja bújt Danika, a kis királyfi szerepébe, így egyszerre testesíti meg az áldozatot és a lehetséges jövőt is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!