2009. május 26., 01:582009. május 26., 01:58
„Nemcsak a mi erdélyi önérzetünk mondja, hanem az irodalomtörténet is megállapította, hogy Kazinczyt az erdélyi szellem biztató kisugárzása avatta íróvá. Kazinczy erdélyi, az enyedi Bethlen-kollégiumból kinőtt példán és mintából vette észre és tűzte maga elé a határozott célt: nyelvünk, irodalmunk, ízlésünk megújítását” – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: ehhez az is kellett, hogy az erdővidéki Barótról Magyarországra került jezsuita író és költő, Baróti Szabó Dáviddal, az Alsó-Fehér megyei Ispánlakán született Báróczy Sándorral és a zsibói Wesselényi Miklóssal összehozza a sors. A Wesselényihez kötődő szoros barátságnak, sőt komaságnak volt köszönhető, hogy 1816 júniusában–szeptemberében Kazinczynak beteljesülhetett régi vágya: Erdély bebarangolása és az ennek nyomán született, ma is érdekes és tanulságos olvasmány, az Erdélyi levelek – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: Kazinczy ezzel az egyik legelső, magyar nyelven írt útleírásával irányította rá a figyelmet „a bűnös nemtörődömséggel” nemcsak a bécsi udvar, hanem a magyarországi magyarok által is elfeledett és mellőzött Erdélyre. Ezzel az örökséggel fűződik egybe a szilágysomlyói magyarság abbéli törekvése, amelynek megkoronázásaként 1998. május 16-án felavatták az önálló magyar könyvtárat. „Négyezer kötettel indultunk, ma már tízezer címnél tartunk, ebből természetesen a magyar tannyelvű Báthory István Általános Iskolának is bőven jutott olvasnivaló” – magyarázta a Krónikának Nagy Andrea könyvtáros. Széman Péter, a Báthory-alapítvány elnöke szerint a tizenhatezres szilágysági városban a magyarok aránya közel huszonhárom százalék, valamennyien büszkék lehetnek a közös erővel létrehozott tékára. „Ennek köszönhetően most már gyakrabban találkozhatunk magyar szerzőkkel, remélhetőleg nem kell eltelnie újabb évtizedeknek, míg magyar tollforgatót láthatunk vendégül” – mondta a saját írásaiból felolvasó Jancsó Noémit, a Bretter-kör tehetséges költő-író elnökét üdvözölve. Széman Péter ugyanakkor átnyújtotta a helyi kisközösség önszervező tevékenységében kifejtett eredményes munkája elismeréseként kijáró EMKE-oklevelet Szőke Annának, a zilahi népi alkotások háza szakirányítójának, valamint Gáspár Attilának, a zilahi művészeti líceum zenetanárának. A szilágysomlyói ünnepnapot a kolozsvári Alterego irodalmi csoport Szilágyi Domokos-esttel koronázta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok