2011. december 15., 08:442011. december 15., 08:44
A Cimbora és a T3 Kiadó gondozásában megjelent, irodalmi, művészeti és kultúrtörténeti adalékokkal színesített csillagászati könyv bemutatóján a házigazda Boér Hunor muzeológus a három évvel ezelőtt elhunyt Kónya Ádámra emlékezett. Elmondta: mindenki tudta róla, hogy polihisztor, ám elsősorban tanárember volt a szó legnemesebb értelmében, aki úgy szórta a tudást, akárcsak a szeretetet, tudta, hogy utóbbival előbbi csak gyarapodik.
„Kónya Ádám egyik kedves könyve Berde Áron Légtüneménytan című műve, az ő könyvének »égtüneménytan« is lehetne a címe” – mondta Boér Hunor. Kónya Éva a könyv társszerzője és szerkesztője arról mesélt, hogyan került az ő neve a borítóra, elhunyt férje neve mellé. Kónya Ádám a hetvenes években a Kriterion Könyvkiadónak készített A csillagos ég szabad szemmel címmel egy kéziratot, amelyet illusztrációkkal is ellátott, és amely a fiók mélyére került, majd ezelőtt három évvel, a hagyaték rendezésekor került elő. Negyven esztendő alatt nemcsak a csillagászat változott, hiszen újabb felfedezésekre került sor, hanem a könyvek iránti igény is, ezért kezdett a kézirat változni, átalakulni, mondta Kónya Éva. Szükség volt bizonyos kifejezések magyarázatára, ezért hozzáírt néhány fejezetet, fizikusként rendszerezte a meglevő anyagot, magyarázta a társszerző.
Az eredeti kézirat bevezetőjében Kónya Ádám azt írta, hogy a könyvben lesznek irodalmi és művészettörténeti vonatkozások, a csillagokhoz szorosan kötődik a mitológia, a néprajz egyes elemei, így ilyen jellegű tartalommal is gazdagodott a könyv. „A csillagászati szakkönyvből 550 képpel illusztrált mesekönyv lett, amelyet a gyerekek is örömmel forgathatnak, amely arra ösztönözheti őket, hogy jobban megismerjék az égbolt nappali és éjszakai jelenségeit” – mondta Kónya Éva. A könyvet 10 és 100 év között mindenkinek ajánlják, aki megismerné az égbolt titkait, a magyar költészet természetleíró verseit, a csillagokhoz fűzödő mondákat, legendákat és az ezeket ábrázoló legszebb képzőművészeti alkotásokat.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.