2009. május 22., 10:492009. május 22., 10:49
A kis termet betöltötte a szép számban megjelent közönség nevetése az iróniába merítkező szövegek hallatán. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Selyem Zsuzsa irodalmár kérdésein keresztül a jelenlevők betekintést nyerhettek Závada írói technikájának részleteibe, hallhatták a szövegek mögött rejlő anekdotákat. A szerző többszörösen kiemelte az írások anyagát képező, a szociográfusi múltból előlépő képek fontosságát. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy „kik mesélnek, hogyan, és mi ennek a jelentősége”, illetve a többes szám első személy használatát hogyan értelmezhetjük az írásokban, Závada Pál a szövegeket a film analogonjaként értelmezte, mint mondta: „a film ezt már megcsinálta”. A többes szám első személy használatára az író szerint úgy kell tekintenünk, mint a kamerára, ahogy váltogatja a látószögét, hogy a dialógusok folyamán az éppen beszélőt láthassuk. Egy harmadik szempár, amely a nézőével olvad egybe, bevonja az eseményekbe. „A »mi« szerepe egyfelől közelebb hozni az olvasót olyan szituációkhoz, amelyektől távol szoktuk tartani magunkat, másfelől esetenként ez a »mi« cenzúrát gyakorol, vagy felvállalja a bírói szerepet” – fogalmazta meg az író.
„Elsősorban tudósításokból válogatva, a szöveg helyszínére, korára jellemző írásokból, beszédekből és fotókból kapok irányokat” – mondta Závada Balázs Imre József forrásokat firtató kérdésére. Hozzátette: a Jadviga párnája története sokkal szabadabb, mint az Idegen testünkben leírtak, mint mondta, utóbbi „sokkal inkább mozaik”. A közönség kérdésére, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy írjon, Závada Pál elmondta: nem elvonulós típus. „Kellenek csöndes órák, de délután jöjjenek meg a gyerekek, lehessen színházba járni” – mondta.
A Korunk Akadémia szervezte Kreatív Írásműhely keretein belül a Szépírók Társaságának segítségével rendezték meg azokat az írói esteket, amelyeknek idei utolsó alkalma volt a Závada Pállal tartott találkozó. A rendezvény októberben újrakezdődik, nyilatkozta Balázs Imre József.
Jakab András
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.