Fotó: Szentes Zágon
Most már valóban nemzetközivé vált a Kolozsvári Kikötő, a Kárpát-medencei fiatal írók találkozója, hiszen sikerült horvátországi, szerbiai, szlovéniai, nem magyar szerzőket is meghívni – összegezte a szerda este zárult háromnapos rendezvénysorozatot a Krónikának Karácsonyi Zsolt (portrénkon), a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke.
2016. december 09., 11:282016. december 09., 11:28
Mint fogalmazott, a másodízben tartott Kolozsvári Kikötő már nemcsak határon átnyúló belmagyar találkozó volt, mint az első, hanem nemzetközivé vált az irodalmi rendezvény, ami azért is fontos, mert egyrészt bemutatja a fiatal szerzőket, másrészt a még fiatalabbak felé is igyekszik nyitni.
„Az összes kolozsvári magyar iskolába eljutott a Kikötő: a szerzők közül három-négy fős csapatok mutatkoztak be, olvastak fel a diákoknak a tanintézetekben. Az E-MIL egyébként mindig is fontosnak tartotta, hogy rendezvényeibe bevonja az egészen fiatalokat is, hiszen az irodalom népszerűsítésén és támogatásán kívül a tehetséggondozásra is összpontosít” – fejtette ki Karácsonyi Zsolt.
A Balassi Intézet és a Helikon irodalmi folyóirat társszervezésében zajló Kolozsvári Kikötő záróeseményén kihirdették az idei díjazottakat is: Méhes György-debütdíjat kapott az 1982-ben Csíkszeredában született Tamás Kincső, a Méhes György-díjat pedig Szálinger Balázs magyarországi írónak ítélték oda. Az E-MIL elnöke azt is elmondta, az ünnepélyes díjátadót majd májusban, az 1916-ban született és 2007-ben elhunyt Méhes György író születésének évfordulóján adják át.
Az E-MIL jövőbeni terveiről szólva Karácsonyi kifejtette, a következő évben is folytatják rendezvényeik megszervezését: jelen lesznek a Kolozsvári Magyar Napokon, megtartják költészet napi eseményüket, az árkosi írótábort és természetesen a Kolozsvári Kikötőt is. Hozzátette, esély mutatkozik arra, hogy újra beindítsák erdélyi felolvasókörútjaik megszervezését, ugyanis kaptak rá támogatást.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!