Fotó: KMN
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.
2017. augusztus 17., 16:302017. augusztus 17., 16:30
A kötet egyfajta dokumentumtár, ami olyan mozzanatokat is feltár a színésznő-énekesnő életéből, amelyekkel máshol nem találkozhatott a közönség. A rendezvényen felvetődött a kérdés, hogy érdekli-e még Karády az embereket? A szerző válasza az volt, hogy
és erről az is tanúskodik, hogy zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Albert Emlékház. Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott, egy Karády-könyvvel nem lehet mellélőni, ugyanakkor a kötet megszületéséhez komoly és gyötrelmes út vezetett, a dokumentumtár folyamatosan bővült.
A kiadványban megtalálható például a művésznő letelepedési engedélye is, amit Brazíliába kért vagy a házassági anyakönyvi kivonata – a dokumentumok mind az élettörténet hitelességét hivatottak alátámasztani. Péter Zsolt elmondta,
A dokumentálódás sokszor nehézkesnek bizonyult, hiszen nem volt könnyű megtalálni a nyomokat, és azokat az embereket, akikkel az 1910-ben született és 1990-ben az Egyesült Államokban elhunyt Karády találkozhatott.
A díva megidézésének intenzív hangulata volt, ennek megteremtésében közrejátszott Vindis Andrea, a Kolozsvári Magyar Színház színészének előadása Szép András zongorakíséretével, a művészek örökzöld Karády-slágereket adtak elő. Vindis Andrea elmondta, Karády legendás alakja nagy elvárások elé állította őt, félve állt a feladat elé, miszerint meg kell idézni „az utánozhatatlan Karádyt”.
Fotó: KMN
A könyv szerzője szerint
Rajongói klubok alakultak, ahol utánozni próbálták őt, divattervezők terveztek neki ruhákat, és egy pillantásával képes volt megigézni mindenkit. Azonban mindig is az elhagyott, szomorú nő volt, ebben is más volt, mint kortársai, nem volt benne meg az a csillogás és tökély, ami akkoriban közkedvelt volt a színésznőknél.
Bár az ő korában nem tartották kifejezetten szépnek, azt mondták rá, hogy jól fotózható. A folytatás kapcsán Péter Zsolt elmondta, hogy továbbra is szeretne foglalkozni a Karády-mítosszal, hiszen bőven van még, mit feltárni a legenda életéből.
Tompa Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!