Fotó: Molnár Judit
A Várad folyóirat, a Holnap Kulturális Egyesület és az Ady Endre Emlékmúzeum baráti köre szombat délben kettős megemlékezésre gyűlt össze a nagyváradi Rulikowski temetőben: hatvan évvel ezelőtt hunyt el január 6-án Tabéry Géza író és irodalomszervező, négy évvel ezelőtt, január 5-én pedig Kinde Annamária költő, publicista.
2018. január 07., 22:582018. január 07., 22:58
A kellemes, tavaszias idő lehetővé tette, hogy a sírok felé menet kötetlenül elbeszélgetve idézze fel a baráti társaság a két jeles irodalmi személyiséget.
Az 1890-ben született Tabéry Géza nevéhez nemcsak az 1920–30-as években immár kényszerűségből önállósult erdélyi irodalom szervezése, lapalapítás, könyvkiadás fűződik, nemcsak történelmi tárgyú, népszerű regényei – a Dózsa-felkelésről szóló Vértorony, illetve Bolyai János zsenialitásának emléket állító Szarvasbika, de még az Ady Endre életében, majd halála után egyre tudatosabban meggyökerező és folyamatosan ápolt erdélyi Ady-kultusz is.
Tabéry egész életében Ady rajongója volt, a nagy előd előtti tiszteletének csúcsát és mondhatni utolsó fegyvertényét az a hosszas, de végül pozitív eredménnyel záruló harc jelentette, hogy megalapíthatta Nagyváradon az Ady Endre Emlékmúzeumot. Tabéry Gézát nem sokkal az intézmény megnyitása után, munka közben, a múzeumban érte a halál.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Imre Zoltán, az Ady-múzeum igazgatója emlékidéző beszélgetésük során döbbentek rá, hogy Tabérynak évtizedek óta nem jelentek meg művei, az irodalom iránt érdeklődő nemzedékek sora nőtt fel anélkül, hogy megismerték volna munkásságát. És felismerésüket azonnal elhatározás követte: már a közeli napokban összeülnek, és megbeszélik, hogyan, milyen művel indítsák el az újrakiadást.
S ha Tabéry kapcsán szóba került a Nagyváradon jelenleg megpezsdült fiatal írástudók érdeklődése, ez különösen fontos volt Kinde Annamária számára. Az 1956-ban született költő ugyanis, a többkötetes alkotók gyakori szokásától eltérően nem legyintett a fiatal tollforgatók szándékaira, épp ellenkezőleg, igyekezett összefogni őket, rávenni, hogy az egymás műveinek megismerése mellett tudatosan készüljenek az írás örök szolgálatára azzal is, hogy az idősebbektől, az elődöktől tanulják meg a mesterséget.
Holott természetesen ő sem volt mentes mindezektől, ahogy nem lehet egyetlen olyan mélységek és magasságok közt sikló, vándorló, útkereső és az útra rátaláló óriási alkotói tehetség sem mentes, mint amilyen Kinde Annamária volt.
Négy esztendeje távozott, a rá emlékezés természetesen bensőségesebb, közelebb álló volt, mint a két emberöltővel ezelőtt elhunyt Tabéry Géza megidézése. Az időbeni távolság ellenére minden megemlékezés szomorú, viszont épp a kötetlen baráti beszélgetés, a legtöbbször feszélyezett fesztivitás mellőzése lehetővé tette, hogy lelkileg és szellemileg jelenlévőnek érezhessük a kulturális munkájuk és mindenekelőtt a műveik alapján rokonléleknek érzett és tudott eltávozottakat.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!