Nagy Elek, Sárkány-Nagy Erzsébet, Jordán Tamás, Básti Juli és Lukács Sándor a kolozsvári sajtóeseményen
Fotó: Kiss Judit
A határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom kiemelt támogatása a célja a frissen létrehozott Méhes György Alapítványnak, amelyről hétfő délelőtt számoltak be az alapítvány létrehozói Kolozsváron.
2022. május 23., 13:492022. május 23., 13:49
2022. május 23., 14:012022. május 23., 14:01
A Kossuth-díjas erdélyi író szellemiségének megőrzése, a kortárs irodalom támogatása jegyében létrejött alapítvány küldetését Méhes György örököse, Nagy Elek vállalkozó ismertette a Bulgakov kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, nagy öröm Méhes György családja számára, hogy az író szellemiségét továbbvivő alapítvány születhetett.
– mondta Nagy Elek. A Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa. Az eseményen jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet, aki szintén az író örököse, valamint az alapítvány kuratórium tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, Gáll Attila irodalomszerkesztő.
Szintén részt vettek az eseményen a Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját vasárnap este a kolozsvári magyar színházban előadó magyarországi művészek is: Básti Juli, Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, valamint Lukács Sándor – valamennyien Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek.
Rendkívüli előadásnak lehetettek tanúi a meghívottak vasárnap este Kolozsváron a Méhes György Alapítvány megalakulásának alkalmából.
Nagy Elek kifejtette,
Nagy Elek kronológiai megközelítésben, valamint anekdoták formájában is felelevenítette édesapja életpályáját. Szó esett Méhes György színdarabírói pályafutásáról, olyan sikeres darabjairól, mint a 33 névtelen levél, valamint arról, hogy az erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeivel dolgozott együtt és ápolt jó barátságot, mint Dsida Jenő, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, vagy később Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Kós Károly.
Fotó: Kiss Judit
Nagy Elek felelevenítette, Méhes György 1916-ban született Székelyudvarhelyen, majd a család Kolozsvárra költözött; az író eredetileg jogot tanult, de nem dolgozott jogászként, ugyanis a színház és irodalom érdekelte mindenekelőtt. „A két világháború közti nehéz időszak volt, de az erdélyi magyar irodalom reneszánsza is ekkor volt. Édesapám szellemiségének az is adja a különlegességét, hogy – ahogyan az a Kolozsvári milliomosok című regényéből is kiderül – számára elsősorban az emberség volt a döntő, nem az, hogy valaki zsidó, örmény, vagy román” – fogalmazott Nagy Elek.
Kitért arra is, hogy Méhes György az Ellenzék és a Pásztortűz című lapoknál is dolgozott újságíróként, kollégája volt Dsida Jenő. „Édesapám azt is elmesélte, hogy Dsida egy reggel miként újságolta a kollégáinak, hogy megírta a Psalmus Hungaricus című versét” – mondta el Nagy Elek. Beszélt arról is, hogy
Arról is beszélt, hogy Méhes György színházi pályáját Janovics Jenő színész, rendező, a magyar filmgyártás kolozsvári úttörője is igazgatta. „A nővéremmel együtt gazdag szellemi táplálékot kaptunk otthon, most pedig megpróbáljuk továbbadni, megörökíteni ezt a szellemi örökséget” – fogalmazott Nagy Elek.
Kossuth- és Jászai-díjas színművészek a kincses városi Bulgakov Kávéházban
Fotó: Méhes György Alapítvány
Arra is kitért, hogy Méhes György a kommunizmus ideje alatt oly módon okította történelemre az ifjúságot, hogy a Napsugár című lapban havonta írt gyerekeknek történelmi témájú cikkeket. Emlékeztetett, a 2002-ben Kossuth-díjjal kitüntetett, 2007-ben elhunyt író szellemiségét a róla elnevezett díjak is őrzik: a kitüntetettek kilétét a jogörökösök döntik el az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján. Évente két kategóriában osztanak díjat,
Jordán Tamás színművész a sajtóeseményen úgy fogalmazott, a Méhes György Alapítvány nagy dolog, célja pont az, amire a legnagyobb szükség van. „Egyre fontosabbnak érzem, hogy erősítsük a határon túli magyarság identitását” – mondta Jordán Tamás. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, nagyon fontosnak, ugyanakkor példamutatónak tartja az alapítvány létrejöttét.
– mondta Erős Kinga.
Fotó: Méhes György Alapítvány
A Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott, lényeges az irodalmi emlékezet megtartása, ugyanakkor a tehetséggondozás is, az, hogy – Cseh Tamást parafrazálva – legyen, aki száz év múlva is beszéljen magyarul. Láng Gusztáv irodalomtörténész arról beszélt, az alapítvány létrehozása mögött a nagylelkűségen kívül az a fontos felismerés áll, hogy a műveltség, kultúra nem működtethető piaci alapon. „A Méhes György Alapítvány úgy támogatja az irodalmat, hogy a belbecset fizeti meg, és a verset, az irodalmat nem teszi függővé az eladhatóságtól” – mondta Láng Gusztáv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!