Básti Juli, Jordán Tamás és Lukács Sándor a kolozsvári színpadon
Fotó: Jakab Mónika
Rendkívüli előadásnak lehetettek tanúi a meghívottak Kolozsváron vasárnap este a Méhes György Alapítvány megalakulásának alkalmából.
2022. május 22., 23:452022. május 22., 23:45
2022. május 22., 23:572022. május 22., 23:57
Az ünnepi eseményen három kiváló magyarországi művész, Básti Juli, Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, valamint Lukács Sándor – valamennyien Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek – adta elő felolvasószínház formájában Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében.
Az író fia, Nagy Elek vállalkozó köszöntötte a közönséget
Fotó: Jakab Mónika
Külön üdvözölte az alapítvány kuratóriumának tagjait, Láng Gusztáv irodalomtörténészt, irodalomkritikust, Erős Kinga Andrea irodalomkritikust, a Magyar Írószövetség elnökét, Nagy Koppány Zsolt írót és Gáll Attila irodalomszerkesztőt. Elmondta, a kuratóriumban a család két tagja, nővére, Sárkány-Nagy Erzsébet, valamint fia, Nagy Levente is képviselteti magát.
Így a Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa.
Az alapítvány céljairól szólva kifejtette, ezek ugyanazok, melyek a névadó Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, a Nagy Elek néven született, majd Méhes György álnéven publikáló édesapja céljai is voltak.
– mutatott rá, további célként a határon túli kultúra, irodalom, költészet, a fiatal írók, költők és kulturális programok támogatását említve. De a hagyományőrzés és a nemzetek békés együttélésének elősegítése szintén szerepel a célok között, akárcsak Méhes György életművének a gondozása.
Fotó: Jakab Mónika
Az ünnepi alkalomra kiválasztott Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarab amiatt különleges, mivel sokáig a fiókban hevert, a kommunizmus idején elképzelhetetlen lett volna, hogy megjelenjen, színpadra vigyék. Ez Prokopiosz bizánci történetíróról szól, aki amellett, hogy megírta Justinianus császár hőstetteit, pamfletet is írt róla, melyben gonoszságát is elmesélte.
Az előadás előtt Jordán Tamás, a Nemzet Színésze is köszöntötte a kincses városi közönséget, elmondva, kollégáival nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy Kolozsváron adhatják elő a darabot.
– fogalmazott a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész.
Jordán Tamás szerint különleges helyszín a kolozsvári
Fotó: Jakab Mónika
Úgy vélte, a kolozsvári közönség joggal feltételezhetően rendkívül értő és empatikus, Méhes György minden szava célba fog találni nála, annak ellenére, hogy felolvasószínházat látnak, díszlet, jelmez és kellék nélkül. „De a mi gesztusaink és az Önök gazdag fantáziája megjelenít majd mindent” – vetítette elő Jordán Tamás.
mesélte Jordán Tamás, 16 évvel később az alapítvány tiszteletére adják elő újra.
Fotó: Jakab Mónika
Budapesthez hasonlóan az előadás Kolozsváron is nagy sikernek örvendett, a közönség feszült figyelemmel követte a cselszövésekben bővelkedő cselekményt, vastapssal honorálva a kiváló művészek produkcióját. A rendkívüli előadást online is közvetítették több platformon.
Mintegy 100 millió forint alaptőkével alapítványt hoztak létre Méhes György örökösei a Kossuth-díjas erdélyi író irodalmi hagyatékának megőrzésére és a fiatal tehetségek támogatására. A Méhes György Alapítvány alapító okiratát szerdán írták alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
A Sziluettek című különleges előadást tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége március 25-én 19 órától.
A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.
Március 21. a bábszínház világnapja, ez alkalomból többek közt Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön is játékos eseményekkel örvendeztetik meg a gyerekeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!