Római ezüstdénárokból álló éremegyüttes a frissen feltárt sírban
Fotó: MTI
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak a debreceni Déri Múzeum régészei Derecske határában – közölte a múzeum régészeti igazgatóhelyettese szerdán sajtótájékoztatón.
2018. május 02., 13:292018. május 02., 13:29
2018. május 02., 13:302018. május 02., 13:30
Dani János a múzeumban tartott tájékoztatón kiemelte: a sírban egy férfi, egy nő, egy 10-14 év körüli és egy 1,5-2 éves gyerek csontvázára bukkantak, akiket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyeztek el. A szakember szerint a családi temetés maga is szokatlan abban a korban, de az mindenképpen, hogy a csontvázak mellett egy egész erszény római ezüstpénzt is találtak. A leletekre április 26-án, a magyar–román határ közelében fekvő, Hajdú-Bihar megyei Derecske és Konyár között egy gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás közben bukkantak, tudományos vizsgálatuk ezután kezdődik.
Mester Péter ásatásvezető régész a részleteket ismertetve elmondta: első pillantásra egy olyan, „szokványos” bolygatott szarmata temetkezésre bukkantak, amelyben az eltemetett egyén csontjai rendezetlenül, nem anatómiai rendben helyezkedtek el. Ennek a sírrészletnek a dokumentálását követően az ásatáson dolgozó egyik munkatársuk folytatta a kérdéses terület feltárását, aminek köszönhetően kibontakozott a kutatók előtt egy nem mindennapi leletegyüttes: hamarosan napvilágra került egy második eltemetett felnőtt, egy férfi koponyája, egy ezüstfibula és a római ezüstdénárokból álló éremegyüttes. Miután kiderült, hogy két gyermeket is eltemettek a felnőttek mellett, világossá vált, hogy feltehetően egy családi temetkezéssel állunk szemben – magyarázta Mester Péter.
Az ásatásvezető elmondta: a férfi koponyája mellett egy kis ezüst karikát, medencéje és alkarja között, a derekánál egy vaskést találtak. Az elhunyt lábához egy vöröses színű korongolt kerámiatálat helyeztek. A jobb oldalon fekvő, 10-14 éves gyermek mindkét karjánál egy-egy karperecet találtak. a két csontváz között pedig valószínűleg nem eredeti helyzetében került elő az ezüstfibula és egy ezüstérme.
Ezt a síregyüttest nemcsak a szarmatáknál nem mindennapos többes (családi) temetkezés rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, minimum 18 darabból álló ezüst pénzérme-együttes, amelyet eredetileg egy kis, talán textil erszényben tehettek az elhunytak mellé. „Az antropológiai és egyéb természettudományos vizsgálatok, a pénzlelet pontos numizmatikai meghatározása segítheti a különös családi temetkezés titkainak felderítését, valamint az akkor lezajlott történeti események részletes megismerését” – mondta az ásatás vezetője.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!