Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:562009. március 09., 09:56
A vezető szerint a gazdasági válsággal magyarázható megszorító intézkedések sajnos a művészeti intézményeket sem kerülik el. „Tavaly a megyei és a városi tanács karöltve biztosított anyagi fedezetet számunkra, idén viszont csak a megyétől számíthatunk segítségre. Úgy tűnik, országos szinten csökkentik a kiadásokat, így, megyei intézmény lévén, nekünk is 30 százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk” – részletezte Stier.
„Minden megyei finanszírozású közintézmény kevesebb pénzt kap idén, mint az eddigiekben. Országos viszonylatban 30 százalékos deficitről beszélnek. Nemrég felkértük az intézményvezetőket, próbáljanak valamilyen stratégiát kidolgozni, amivel öszszébb tudjuk húzni a nadrágszíjat. De ez sem jelent megfelelő megoldást, hiszen a megyének vannak olyan intézményei, akiktől ha elvonunk akár egyetlen százalékot is, óriási kieséssel kell számolniuk. A gyerekvédelemnek például minden banira szüksége van, másképp nem tudja ellátni a szociális eseteit” – közölte lapunkkal Nagy Szabolcs, a megyei önkormányzat sajtóreferense.
A szóvivő szerint ezek az elképzelések egy válságterv részét képezik. „Fel kell készülnünk a legroszszabb helyzetre, és akkor nem érhet minket meglepetés. Ha időközben jobb irányba változik a gazdasági helyzet, lesz majd miből gazdálkodnunk” – tette hozzá Nagy.
A színházvezetők elképzelései szerint a jövő évi munkát helyi erőkkel oldják majd meg.
Azokat a feladatokat, amelyeket eddig külső munkatársként meghívott színészek, rendezők, jelmez- és díszlettervezők segítségével valósítottak meg, ősztől helyi művészekkel oldják meg. „A megyei tanács arra kérte a fennhatósága alá tartozó intézmények igazgatóit, hogy az említett 30 százalékot az eddig kifizetett pluszjuttatások levágásával próbálják meg kisakkozni. Ám a színház esetében nem beszélhetünk semmilyen pótlékról, mert a mi alkalmazottaink sohasem kaptak ilyesmit. Sem veszélyességi, sem egyéb juttatás nem járt nekik eddig, és ezek szerint ezután sem fog” – fűzte hozzá a színház gazdasági felelőse.
Mivel nem lesz miből kifizetniük a meghívott művészeket, a színház két társulatának és a bábszínháznak állandó alkalmazottai segítségével kell megvalósítania a jövő évad műsortervét. „Sajnos nem tudunk új embereket alkalmazni, és előfordulhat, hogy ezután év végi prémiumokat és érdemjuttatásokat sem adhatunk, de hangsúlyozni szeretném, hogy a meglévő személyzetből senkit sem akarunk elbocsátani, mindenkire nagy szükségünk van” – szögezte le Stier, aki szerint a vidéki kiszállásokat nem érinti az említett kényszerhelyzet, mert azokat más forrásokból oldják meg. Terv szerint a jövő évadban mind a román, mind a magyar társulat megtartja majd az előző években megszokott számú előadást, csak a kivitelezésen kell változtatniuk.
A megyei tanács az alkalmazottak bérét ezután is állja, de semmilyen pluszkiadást nem tud magára vállalni. A gazdasági igazgató szerint eddig a színház, mint intézmény, még nem pályázott nagyobb finanszírozású projektekre, de most ennek is eljött az ideje. „Eddig csak a magyar társulat pályázott különböző határon túli alapoknál. Mostantól a teljes intézménynek kell majd romániai és külföldi pénzekért versenyeznie. Ennek érdekében januárban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal és a Temesvári Csíki Gergely Színházzal már bekapcsolódtunk egy közös európai finanszírozású programba” – vázolta a gazdasági igazgató.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.