2009. április 17., 12:532009. április 17., 12:53
Az orosz kicsinyességet és giccshajhászást parodizáló darab egy szerelmi sokszög körül bonyolódik. „A francia polgárosodó világ majmolásának karikatúrája ez a színjáték. Sajátossága, hogy erős érzelmi töltettel rendelkezik, és nagyon szövegközpontú.
A történet önmagába visszaforduló, nem ad lehetőséget konklúziókra, tulajdonképpen a végétől újra lehetne kezdeni, így örök körforgássá válik” – részletezte tegnapi sajtótájékoztatóján a rendező. A műfajnak megfelelően a szöveg mellett a helyzetkomikum is fontos szerepet kap. A darab szereplői olyan nevetséges figurák, akik inkább hisznek másoknak, mint a saját szemüknek.
Csurulya a 2008/2009-es évadban másodszor rendez Szatmáron. „A Harag György Társulat beosztott rendezője vagyok, ami azt jelenti, hogy a székelyudvarhelyi színházban végzett munkám mellett évadonként itt is két előadást viszek színpadra” – tette hozzá a művész. A rendező elmondta: március 3-án kezdték el előkészíteni a darabot, de mivel nem volt szabad az Északi Színház színpada, az Ács Alajos Stúdióteremben kellett próbálniuk.
„Azt gondolom, jól dolgoztunk, annak ellenére, hogy a próbafolyamat során mindössze 6 napot voltunk színpadon, ami barátok között is 12 próbát jelent” – véli Csurulya, aki nemcsak a színészi munkát instruálta, hanem az előadás teljes díszletét is tervezte. Nagy Csongor színművész pedig hozzátette: a stúdiópróbák után tulajdonképpen teljesen újra kellett kezdeniük a munkát, hiszen a színpad sokkal nagyobb és más természetű közeg, mint a kisterem, így az addig begyakorolt lépések itt már elvesztették aktualitásukat. „Minden mozdulat és minden hanghatás átértékelődött, ezért ezeket a színházterem adottságaihoz mérten újra kellett rögzítenünk” – mesélte a színész.
A díszlettel kapcsolatban elhangzott: a Két férfi az ágy alatt szállítható előadás, kellékeit nem kell fúrni, faragni, így szinte bármilyen szín- vagy kultúrházban felállíthatóak. „A szatmári társulat sokat turnézik a régióban, ami egyszerre jó és veszélyes tulajdonság is. Azért készítettünk könynyen mozgatható háttérelemeket, hogy a leendő helyszínek különböző beosztása miatt ne kelljen változtatni az eredeti díszleten, mert az rontaná a darab összhatását” – árulta el a rendező.
Stier Péter az Északi Színház gazdasági vezetője szerint idén Szatmárnémeti mellett a közönség Nagybányán és Tasnádon biztosan láthatja majd a darabot, ősztől pedig több vidéki településre is elviszik a bohózatot. A jelmezek Maria Gheorghiade ruhatervező munkáját dicsérik, amelyek a rendező véleménye szerint valóságos költemények.
A szatmári bemutató főbb szerepeiben Nagy Csongor, Nagy Orbán, Csíki Orsolya, Varga Andrea és Némethy Zsuzsa látható.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.