2007. december 24., 00:002007. december 24., 00:00
A könyv hátterében kalandos történet áll: a budapesti szerzõ a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának ügyéért nyolc országon át kerékpározott – útba ejtve a Vatikánt és Moldvában zárva a zarándoklatot. Az út történéseit örökítette meg a könyvben. Ferkó április 22-én indult Budapestrõl biciklis zarándokútra, hogy felhívja a figyelmet „arra a Románia alkotmányának, az Európa Tanács ajánlásának és az emberi igazságérzetnek\" ellentmondó állapotra, hogy a csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. A magyar mise bevezetését a szerzõ szerint a politikum és a román egyház akadályozza. A szerzõt egy internetes naplóban talált bejegyzés indította a zarándoklat megszervezésére, amelyben az állt, hogy a csángók nemzeti identitásának megõrzéséhez kevés a 16 faluban mûködõ és mintegy 1660 gyereket érintõ magyar nyelvû oktatás, arra is szükség lenne, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák. „Templomaik vannak, hívek vannak, a plébánosok nagy része tud magyarul, de mise még sincs anyanyelven. A Tismãneanu-jelentés is kimondja, hogy a román római katolikus egyháznak nagy szerepe volt a csángók asszimilációjában\" – jelentette ki Ferkó, aki 45 napos útja során 4000 kilométert tett meg, magyarországi, erdélyi és vatikáni egyházi méltóságokkal, valamint Magyarország bukaresti nagykövetével és csíkszeredai fõkonzuljával találkozott. Többek között a Szentszék külügyminiszter-helyettese, msgr. Pietro Parolin, Böjte Csaba atya, Tõkés László biztosította támogatásáról. Ferkó Zoltán úgy gondolja, sikeres volt az út, az ügy nyilvánosságot kapott. „Elindult egy folyamat, ami remény szerint továbbgyûrûzik\" – mondta a szerzõ, aki a továbbiakban szeretné a moldvai magyarokhoz is eljuttatni a zarándoklat hírét és mondanivalóját nemcsak könyv, de DVD formájában is. A könyvbemutatót követõ beszélgetésen megfogalmazódott, identitásuk megõrzéséhez egy erõs csángó értelmiségi rétegre lenne szükség, ehhez vissza kellene térniük Csángóföldre az onnan elszármazott értelmiségieknek.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.