2010. december 13., 09:202010. december 13., 09:20
Az eszmecserén, amelyen építészek, tájépítészek, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium képviselője, valamint kastélytulajdonosok, történészek, jogászok vettek részt, szó esett többek közt a szakmai területet övező nehézségekről.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium ugyanis nem finanszírozhatja a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok felújítását – erre a minisztérium egyetlen eszköze a kedvezményes kamatú hitelek biztosítása. Mint elhangzott, az egyik megoldás a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok megmentésére az lenne, ha azokat különböző alapítványoknak, egyházaknak adományoznák, vagy koncessziós joggal átadnák egy meghatározott időintervallumra, mivel azok jogosultak a finanszírozási lehetőségekre, amelyekre magánszemélyeknek esélyük sincs.
A beszélgetés résztvevői kitértek arra, hogy több alapítványra és civil szervezetre lenne szükség, akik az erdélyi kastélyok megmentésével foglalkoznának, valamint, hogy fontos lenne együttműködni a helyi önkormányzatokkal is. Mint elhangzott, angliai és más nyugat-európai mintákat kellene szem előtt tartani a kastélyok megmentési módját illetően, hiszen ők már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ezenkívül fontos lenne külföldi támogatókat szerezni.
A résztvevők előadást hallhattak a bonchidai, keresdi és magyarózdi kastélyról, az ezek felújításának nehézségeiről, valamint lehetőségeiről. A három esettanulmány igazolta, hogy egy kastély megmentése nem feltétlenül az anyagiakon múlik, hanem leginkább az elszántságon és a kreativitáson. A keresdi és bonchidai kastély esetében már több olyan önkéntes programot és tábort szerveztek, amelynek keretében javították a kastély állapotát, ezenkívül fotó- és média-, valamint tánc- és művészeti táborokat is rendeztek – ezek interaktívan bekapcsolódtak a helyi közösség életébe, mindennapjaiba.
Az eszmecserén bemutatták a PONT Csoport által létrehozott kastely.palyazatok.ro (castel.granturi.ro) oldalt, amely, bár tartalmát tekintve még fejlesztendő, hatékony eszköze lehet az erdélyi kastélyok megmentéséért folyó harcnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok