2007. december 04., 00:002007. december 04., 00:00
Ágh István, Balla Zsófia, Gergely Ágnes, Karátson Gábor, Kukorelly Endre, Lackfi János, Lator László, Térey János, Varró Dániel, Zalán Tibor, Zilahy Péter és a projektben részt vevõ többi költõ, író színes vászondarabra írta fel az 1937-ben elhunyt költõtõl származó kedvenc verssorát. A színes zászlókból összeállított füzért a budapesti József Attila Gimnázium tornyára tûzték ki. Csukás István a Bukj fel az árból, Parti Nagy Lajos az 1937-es Keltezetlen töredékek, Takács Zsuzsa az Irgalom, édesanyám címû versbõl választott részletet. Tandori Dezsõ a Könnyû emlékek..., Nádasdy Ádám az Én nem tudtam címû költemény sorait írta fel. Harcos Bálint József Attila egyik elsõ költeményét, a Kedves Jocó! címû verset érezte a számára legfontosabbnak. Hetven évvel a költõ halála után – a következõ naptári év elsõ napjától, tehát január elsejétõl – visszakerülhetnek a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapjára József Attila versei – közölte tegnap Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtáron belül mûködõ intézmény vezetõje. A szerzõi jogok lejártával a MEK az örökösökkel való egyezkedés nélkül teheti elérhetõvé a költõ írásait. Magyarország uniós csatlakozása elõtt a MEK az Artisjus szerzõi jogvédõ irodától kapott engedélyt a versek közzétételére, így az 1990-es évek végétõl 2005-ig olvashatta a közönség József Attila összes versét az interneten. A költõ jogutódja, Makai Ádám azonban 2005-ben a csatlakozással érvénybe lépõ jogszabályra hivatkozva felszólította a könyvtárat, távolítsák el a verseket a honlapról. Január 1-jétõl azonban József Attila versei újra a MEK legkeresettebb dokumentumai között lehetnek – magyarázta a virtuális könyvtár vezetõje. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok