2009. április 09., 10:392009. április 09., 10:39
A szerző a hetvenes-nyolcvanas években már rengeteg helyet bejárt, és ezért, mint azt Tüzes Bálint a kötethez írt előszavában írja: „itthon rebellisnek, csodabogárnak” ismerték. „Hogy miért rebellis, az nem teljesen világos, de csodabogárnak valószínűleg azért tartják, mert jövedelmét évtizedeken át kutatásokra és utazásokra fordította” – mondta a könyvbemutatón Dénes László főszerkesztő, aki lapjában, a Reggeli Újságban évek óta folyamatosan közli a doktornő útleírásait.
Néha turistacsoporttal, néha külföldön lakó ismerősök segítségével járt be tucatnyi országot. Leírásainak pedig külön ízt ad, hogy soha nem turisztikai katalógusszövegeket vet papírra, hanem történeteiből az európaiság világlik ki, méghozzá a kelet-európaiság – fejtette ki Dénes. A szerző bevallása szerint soha nem tartozott azok közé, akik taxival járják a világot, hanem gyalog vagy tömegközlekedéssel jutott el egyik nevezetességtől a másikig.
Bár Dénes többször is kérte, meséljen egy-egy kellemetlen élményt vagy csalódást is, olyan esetet, amikor nem azt kapta egy-egy országtól, amit várt, az író makacsul állította: nem volt ilyenben része. Egyetlen visszás jelenségre emlékszik, amely épp Magyarországon fordult elő vele – mint mondta, az ottaniak rácsodálkoztak, milyen jól beszél magyarul.
A szerző legérdekesebb élményei között tartja számon, amikor a nyolcvanas években Moszkvában alkalma nyílt látni egy olyan temetést, amelyet keresztény hagyományok szerint, pappal végeztek, miközben a rendszer „a kommunista módra” való elföldelést és a sír vörös csillaggal való megjelölését diktálta.
Hájek Péter, aki a kötet nyomtatásában vett részt, egy észak-koreai történetet olvasott fel. Jósa Piroska 1985-ben járt a kommunista országban, ahol az összes járókelő Kim Ir-Szen diktátor arcát ábrázoló jelvényt viselt. Egy fiatal fiú elejtett jelvényét ő találta meg a földön, és amikor visszaadta neki, amaz nem győzött hálálkodni. Amikor az író elmondta, hogy romániai turista, a fiú öröme még nagyobb lett, és „Ceauşescu!” felkiáltással azonnal keblére ölelte a meglepett utazót.
A szerző munkamódszerét is elárulta a közönségnek: utazás előtt mindig elolvassa az adott országról írott útikönyveket, majd a helyszínen is minden hasonlót megvásárol. A ceruzahegyező soha nem hiányozhat a zsebéből, hiszen ceruzával jegyzetel, mert, mint mondta, a tollakból és golyóstollakból sokszor folyik a tinta.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.