A magyar film napján bemutatták Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét, a szerzővel Halmágyi Erika beszélgetett
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek szerda este Janovics Jenő színházigazgató, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a 20. század elejének mozgóképes világába, a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
2025. május 01., 14:022025. május 01., 14:02
Janovics Jenőre (1872−1945), a kolozsvári filmgyártás megteremtőjére emlékeztek szerda este a kincses városban. A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvénynek az a Művész mozi adott otthont, ahol a legendás színházigazgató, rendező, színész a 20. század elején filmvetítéseket tartott. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul Janovics Jenő életútját ismertetve elmondta, a színházépítő színigazgató, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmrendező kulturális törekvései ma is aktuális üzenetet hordoznak, ugyanis rezonálnak arra a kolozsvári létezésre, amit itt tapasztalhatunk.
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.
A magyar filmnapi eseményen Kardos M. Róbert színművész előadásában
Ezt követően a közönség filmrészleteket is láthatott Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar−amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A vetítést élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott.
Filmes törekvései mellett Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában is fontos szerepet játszott. Az est során a közönség ízelítőt kapott Janovics Jenő színházi munkájából is, Kardos M. Róbert színművész egy korabeli Utunk-interjúrészlettel idézte fel a teátrumi életet.
Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész volt
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Az eseményen továbbá bemutatták Zágoni Bálintnak, a Filmtett Egyesület igazgatójának és Kurutz Mártonnak, a budapesti filmarchívum munkatársának A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját, ugyanis a kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású.
Zágoni Bálinttal Halmágyi Erika beszélgetett. A kötet szerzője elmondta, Janovics színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben, színházi rendezéseiben rendszerint helyet kaptak mozgóképes jelenetek is.
A filmrészletvetítéseket élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Elhangzott, Janovics a kolozsvári filmgyártás megalapítója volt, a kincses városban sikerült létrehoznia a „Szamos-parti Hollywoodot”, nagyon korán, a mozgókép hajnalán filmeket forgatott, és sikerült egy olyan stílust kialakítania, amely a fővárosi, budapesti produkciókkal szemben határozta meg a kolozsvári filmeket. Filmes műhelyében főként irodalmi művek adaptációi készültek, ugyanakkor a produkciókban hangsúlyos szerepet kapott Erdély természeti látványosságainak, népviseletek, népszokások bemutatása is. A kor divatjától eltérően, sajátos erdélyi színezetű művészfilmek gyártására törekedett, jeles irodalmi alkotások és sikeres népszínművek megfilmesítését szorgalmazta, különös hangsúlyt fektetve a színháztól való eltávolodásra.
de a most Kolozsvár alvóvárosának tekinthető Szászfenes is a forgatások helyszíne volt.
A film- és kötetbemutatónak az Egyetem utcai Művész mozi adott helyet, a mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte
Fotó: Deák Szidónia
A beszélgetés során kitértek arra is, hogy Janovics több, később világhírnévre szert tevő filmest indított el a pályán, köztük Kertész Mihályt, aki később a Casablanca című filmmel vált ismertté, de Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja is itt kezdte pályafutását. A színészek közül pedig Várkonyi Mihály és Berki Lili kezdte Janovics keze alatt a filmes karrierjét.
Janovics 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a Sárga csikó című, világsikerű filmet, melynek az eredeti forgatókönyv alapján készített rekonstrukcióját is levetítették az est során. Az esemény zárásaként Zágoni Bálint dedikálta könyvét.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!