Méry bácsi, a színház tűzoltója (Bíró József) a nézők elé tárja a kolozsvári magyar társulatról talán 1920-ban készült fényképet
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak. A sétatéri társulat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, hanem egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik.
2024. október 01., 08:052024. október 01., 08:05
2024. október 01., 12:072024. október 01., 12:07
Több szempontból is bátor és előzmény nélküli vállalkozása ifj. Vidnyásznszky Attilának, hogy színre vitte a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának kiváló színészeivel a Janovics című, szeptember 25-én bemutatott, különleges előadást.
Bács Miklós formálja meg Janovics Jenő színidirektor szerepét
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A színészként, színházigazgatóként, filmrendezőként, forgatókönyvíróként, filmproducerként, az erdélyi magyar kultúra megkerülhetetlen személyiségeként számon tartott,
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendező Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett dramaturgokkal, valamint a kolozsvári társulat színészeivel együtt teremtette meg a teljes mértékben eredeti előadást, amelynek szövege és vonalvezetése főként a Janovics fennmaradt naplójában szereplő visszaemlékezésekből tevődik össze. Ifj. Vidnyánszky Attila immár harmadszor rendezett a kincses városban: a Rómeó és Júlia után a Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódott, Ifjú barbárok című, jelenleg is a repertoáron szereplő előadással
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Janovics bevallottan az Ifjú barbárok egyfajta folytatásaként készült, és az új produkció arra enged következtetni, hogy lesz egy harmadik része is – ami az előadásban tett explicit utalás szerint Ady Endréről szólna majd. De nemcsak a „folytatásos” volta miatt különleges a Janovics, hanem egy sor más ok miatt is. Ott van rögtön a témaválasztás: ifj. Vidnyánszky Attila bátran dönt, amikor lendületesen „leporolja” a nagy formátumú, Kolozsváron alkotó színházi és filmes alkotó, színházigazgató alakját, megidézi a már-már elfeledett, holott kivételes, minden új felé nyitott munkásságát, heroikus küzdelmét a kolozsvári magyar színházért. Megidézi azokat az embert próbáló időket,
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
1918-ban ugyanis színházigazgatóként felszólítják, hogy tegye le az esküt az új román hatalomra, majd később arra, hogy adja át a Hunyadi téri (ma Avram Iancu) színházépületet. És ő egyiket se hajlandó azonnal teljesíteni, így feszült lesz a viszonya az új hatalommal, 1919-től pedig mindennapos küzdelemmé válik számára a kolozsvári magyar társulat fenntartása.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendező azt vallja, alkotótársaival együtt igyekeztek a történelmi tényekre alapozni, azt kutatni, hogy miért volt ennyire eltűnve vagy eltüntetve Janoviccsal kapcsolatban sok minden, valamint a történelmi trauma, amit még nem dolgozott fel a magyar közösség. „Janovics fontossága megkérdőjelezhetetlen és túlmutat a meglévő konfliktuson, hasonlóan Bartókhoz és Kodályhoz.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondja ifj. Vidnyánszky Attila. A produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak: ehhez hozzájárul az egészen példátlan témafelvetés, Janovics alakjának ily módon való (újra) beemelése a köztudatba, a teljesen eredeti szöveganyag, a kivétel nélkül nagyszerű színészi alakítások, a játékos és kreatív improvizációs munka. De ezen túlmenően az is különlegessé teszi az előadást, ahogyan a film, a szalagra rögzítés, a filmművészet és színház viszonya megjelenik.
A kolozsvári magyar társulatról készült korabeli fénykép is „szerepet” kap az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A múlt és a jelen, a történelem ködébe vesző, „akkori jelen”, a filmezés által megörökített „örök jelen”, valamint a „jelen pillanat jelene” között állandó az átjárás, a történések közelednek, távolodnak, a nézőpontok és szemszögek ily módon egyszer közelítenek, máskor távolítanak – ez a fajta dinamika pedig folytonos az előadásban. Különlegessé teszi a Janovicsot az is, ahogyan a színészi játék, az improvizáció hangsúlyt kap. Amint ifj. Vidnyánszky Attila deklaratíve kijelentette a bemutató beharangozóján, ő nem a rendező-, hanem inkább a színészközpontú színházat részesíti előnyben – és ez világosan érzékelhető ebben a produkcióban is, akárcsak az Ifjú barbárokban.
Janovics Jenő felesége, Poór Lili színésznő szerepében Albert Csilla
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Nevettető, megható, megrázó és önfeledten derűs pillanatok váltják egymást – felületes rápillantásra esetleg kaotikusnak is tűnhet mindez. A produkció időtartama, az egyes jelenetek hossza olykor próbára teheti a nézőt, akadnak részek, amikor túl hosszúnak vagy fárasztónak érzékelhető egy-egy jelenet. És bár a korszak megidézését és a téma sokarcúságát szolgálja, és feliratozva van minden szövegrész, az, hogy az előadás szövege helyenként magyar, helyenként román, olykor francia, német, vagy angol, nehezítheti az amúgy is nagyon összetett produkció befogadását.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Ugyanakkor a bemutatón hagyott némi kívánnivalót maga után a hangminőség: bár viszonylag kicsi a stúdiótér, egyes szövegrészeket nem lehetett világosan érteni, és a néző azon kapta magát, hogy a színpad felső felén követhető angol és román nyelvű felirathoz kell „fordulnia segítségért” – ami természetesen akadályozza a befogadást.
A csapat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, de egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik. Érdemes felidézni a sok gyönyörű pillanat közül egyet, azt, amint Méry bácsi, a színház tűzoltója (kiváló megformálója Bíró József) a nézők elé tár egy, talán 1920-ban készült korabeli fényképet a kolozsvári magyar társulat tagjairól, amint Janoviccsal együtt néznek a fényképező masinába: a kép szélén román szöveg olvasható: „Opera din Cluj, 1919”.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Ahogyan a múlt, a történelem és a jelen összeszövődik, ahogyan a fényképen megörökített, ily módon időtlenné váló pillanat, valamint a fénykép színpadi fölmutatásának múlékony, az emlékezetben mégis megmaradó pillanata egyszerre érvényesül, az mindenképpen egyfajta „feltámadásnak” tűnik.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Janovics direktor úr szerepében Bács Miklós lép színpadra, Méry bácsi, házi tűzoltó: Bíró József, Bürger Antal, öltöztető szabó: Kardos M. Róbert, Poór Lili: Albert Csilla, valamint Tőtszegi Zsuzsa, Bodolai Balázs, Imre Éva, Váta Lóránd, Pánczél Lilla, Daradics Hannah, Gedő Zsolt, Kiss Tamás, András Gedeon, Farkas Loránd. A díszlettervező Csíki Csaba, jelmeztervező Cs. Kiss Zsuzsanna, zene: Mester Dávid, koreográfus Berecz István, rendezőasszisztens Dávid Helga, előadásvezető Albert Enikő, a dramaturg Németh Nikolett.
A Janovics című előadást legközelebb október 7-én, majd 9-én és 26-án is láthatja a kolozsvári közönség, az Ifjú barbárokat pedig október 25-én.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész.
Kortárs magyar darabot, Egressy Zoltán Portugál című művét mutatja be románul a bukaresti Bulandra Színház.
Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.
Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.
Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Liszt Intézetben nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
szóljon hozzá!