A Maros Megyei Múzeum idén nyáron is megszervezi múzeumpedagógiai foglalkozásait Marosvásárhelyen, amelyekre elsősorban iskolásokat várnak a szervezők.
2016. június 30., 15:172016. június 30., 15:17
„Eljött a felfedezések és a kincsvadászat időszaka. Ezen a nyáron valóra válnak a bátor harcosokról szóló történetek, mindenki felfedezheti a benne rejtőző művészt, csapatban játszhat, és kísérletezhet” – olvasható a felhívásban, amely arra biztatja a szülőket és nagyszülőket, hogy kísérjék el gyerekeiket, unokáikat az érdekesnek ígérkező foglalkozásokra.
A múzeumpedagógiai tevékenységek július és augusztus folyamán, minden kedden, szerdán és csütörtökön 10 órától kezdődnek a marosvásárhelyi Történelmi és Régészeti Múzeumban, a várban. A résztvevők megismerkedhetnek az ókori Római Birodalommal, a rómaiakkal, a dákokkal, a középkor ügyes mesterembereivel, a rejtélyes dr. Csonttal, valamint dinoszauruszokkal és más régmúlt korszakokban élt állatokkal.
A marosvásárhelyi várban a kalandos és szórakoztató vakációhoz egy útikalauzzal is szolgál a múzeum, amely a tevékenységek tervét és órarendjét tartalmazza. Ennek alapján július 5-én, kedden a résztvevők megismerkednek a régmúlt idők történetével, azzal, hogy hogyan kezdődött a jelenleg kiállítások helyszínéül szolgáló marosvásárhelyi vár építése, kinek volt az ötlete, miért volt rá szükség, kik építették, és mire használták. Július 6-án, szerdán a Kapubástya és a Szabók bástyájának története következik, 7-én, csütörtökön a Kádárok bástyája lesz a téma. Majd sorra következnek a Kisbástya, a Mészárosok és Szűcsök bástyája.
A vár története és szerkezete után július 19– 21. között a dinoszauruszokról és tojásaikról, valamint a repülő hüllőkről lesz szó. Ekkor az ősrákokról, a törpedinoszauruszokról, majd a Dr. Csont című, az emberi maradványok árulkodó jeleit vizsgáló kiállításról hallhatnak az érdeklődő gyerekek. A foglalkozások résztvevői megtanulják, milyen módon lehet megbecsülni a csontmaradványok alapján az egykor élt emberek életkorát, nemét, foglalkozását, megismerkednek a mozaik történetével, a rómaiak által használt számokkal és időszámítással, középkori krémek és parfümök előállításával, kerámiaműhelyben próbálhatják ki kézügyességüket, a Flinstone családtól elleshetik a kőeszközök és kőfegyverek készítését és használatát, valamint végigkísérhetik a kommunikációs eszközök fejlődését a füstjelzéstől a telefonig.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!