Márton Evelin kolozsvári írónő volt a kolozsvári Bulgakov kávéház és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által közösen szervezett Álljunk meg egy szóra beszélgetéssorozat vendége szerda este.
2016. január 29., 09:422016. január 29., 09:42
László Noémi költő, az est házigazdája felhívta a figyelmet, hogy bár többen megjegyezték már, hogy a meghívottakkal az óriási puszi alatt beszélget – a falon egy női szájat ábrázoló, nagyméretű kép függ –, mégsem költöztették le a rendezvényt a földszinti terembe, mert ott az erdélyi irodalom nagyjait ábrázoló képek között egyetlen írónő portéja sem szerepel.
A rendezvénysorozat első női meghívottjának rögtön azt a kérdést szegezte, amit ő maga is nagyon utál: milyen érzés nőként írni? Márton Evelin elmondta, nem tud erre válaszolni, hiszen nem tudja, milyen lehet férfiként írni, azt viszont tudja, hogy írni jó. „Regényt írni nem olyan nehéz, abbahagyni nehéz” – tette még hozzá az eddig két, rövid prózai írásokat tartalmazó kötetet és két regényt számláló életmű birtokosa.
Első kötete egyébként szinte tőle függetlenül jelent meg, a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szónak dolgozó Szonda Szabolcs kért tőle szövegeket az újság számára, így az akkor már meglévő szövegeinek nagy része meg is jelent a Színképek című irodalmi mellékletben. Az írások Szonda közbenjárására jelentek meg kötet formájában a magyarországi Pont Kiadónál.
A könyvnek alig volt erdélyi visszhangja, ám a marosvásárhelyi Látó szerkesztője, Szabó Róbert Csaba felfigyelt rá, így a vásárhelyi folyóirat csapata „kapcsolta be” Márton Evelint az erdélyi irodalmi életbe. A második, Macskaméz című, 2011-es kötet így már a csíkszeredai Bookart Kiadónál jelent meg, mint ahogy a következő két regény, a Papírszív és a Szalamandrák éjszakái is. A Papírszív ráadásul a kiadó vezetője, Hajdú Áron „megrendelésére” született nem egészen egy év alatt.
László Noémi felvetésére Márton Evelin elismerte, hogy vannak az életének traumatikus részei, amelyek az írásaiban is visszaköszönnek, gyerekkorában például nehezen tudta feldolgozni a szülei válását. A könyveinek visszatérő „történetvázai” így gyakran: a nő, aki gyermekével elhagyja a férfit, felbukkan a lebontott szülőház képe, de a felnőtté válás története is visszatérő motívum nála.
László Noémi szerint a „hangsúlyosan helyi történetek” nemzetközi nevű szereplőkkel zajlanak (Sztása, Brodu, Szaíd, Anwar, Milen, Kajgal), a helyszínek között pedig Kolozsvár és Bukarest (a szerző életének fő színhelyei) mellett egzotikus dél-amerikai, afrikai helyek, sőt óceáni szigetek is szerepelnek. A szerző a könyvekben szereplő helyszínek java részén járt, mégis fiktív helyekről van szó, hiszen a hozzájuk kapcsolódó elképzeléseit vegyíti össze az ott látottakkal.
Írásai központi témája ugyanakkor a hovatartozás kérdése: a szülő-gyermek viszony, a szerelem, a barátság, azaz az egymáshoz tartozás problematikája is értendő ez alatt, de a közösségbe és helyhez tartozás is. Az írónő először visszautasította az E-MIL-tagságot, mondván, hogy nem akar „szekértáborokhoz” tartozni, de aztán mégis elfogadta, mert jó valahová tartozni – ha ez nem jár politikai elköteleződéssel.
A rádiós újságíróként is tevékenykedő Márton Evelin a csendes őrülteket kedveli, ez könyveiben is viszszaköszön, amelyekben a homoszexualitás sem tabutéma, amelynek létéről szerinte a mindennapi életben is illene tudomást venni végre; vannak nők, akik egy kicsit férfiak, és olyan férfiak is, akik egy kicsit nők.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!